Nagyberki Zsarolta vakkantásai

 

09. 08. vasárnap

Ma Bodza 416 nap után gazdisodott!

Nagyon régen, legalább két és fél éve voltunk ilyen kevesen a Rezidencián!

Nem irigylem Bodza szerencséjét, kedveltem, néha játszottam is vele, ha egyikünkre rájött az „ötperc”

Bodza 1 hónappal később érkezett, mint Drazsé, és elévülhetetlen érdemei vannak a boci Szinű kisasszony szocializálásának elindulásában. Elég egyoldalú „szerelem” volt kettőjük között, mert Bodza nem nagyon foglalkozott Drazsé ragaszkodásával, aki ennek ellenére kitartóan követte, mindig ott akart lenni a közelében, és boldogan fogadta, ha a fekete szépség egy-egy rövid „küldetéséből” visszatért… Most nyilván nem érti mi történt, hova tűnt a barátnője… Remélhetőleg hamar csillapodik a Bodza iránti vágyakozás.

A Falkám átlagéletkora hirtelen évszázadokkal vénült! Kezdünk az inashoz vénülni! De ő – Julcsi után – már nem mer bizonytalan kölyökbefogadáson gondolkodni!

Az egész Rezidencia nagyon boldog, egészségben eltöltendő hosszú éveket kíván Bodzának új családja körében!

Drazsé egyébként az utóbbi napokban a meleg ellenére is jól volt, az éjszakákat nagyjából átaludta, pont úgy viselkedett, mint mi!

Tegnap a személyzet megpróbált még egy utolsó (lehet, hogy egyben első ) fotót csinálni négyünkről, nehezen, de sikerült, mert Drazsé a bemutatott nyuszifül ellenére is nagy bizalmatlansággal viselkedik mindenféle fotómasina láttán! :Ő És Bogyó sem az a szelfizgető csaj!

Hát, ennyit így hirtelenjében! Vizslát!

 

Lehet, hogy az első, de az biztos, hogy az utolsó közös kép négyünkről... 

Szeretem a nyuszifület!  Ritka csemege nálunk... 

Bogyóka 

Bodza 

Búcsúzás... 

Úton az OTTHON felé!   (Ágnes fotója)

Bodza és új társa. Brutusz   (Ágnes fotója)

 

                                                  Már játszanak!  (Ágnes felv.)