Nagyberki Zsarolta vakkantásai

 

07. 26 péntek

Beütött a „ménkű”!

Múlt szombaton Kata felhívta az inast, hogy a Rezidencia bevállalna-e egy kölyköt 2 hétre… G. röviden konzultált B.-vel, és azt mondta, „jöhet”…

Na, itt veszett el a Rezidencia…

Még az nap megérkezett Julcsi, a 3 hónapos valódi roti származék, és fenekestül felforgatta az otthonunkat…

Vasárnap még megtartottuk Bogyó kijelölt (csak a hónap ismert), és az inas valódi szülinapját, de aztán… Attól kezdve minden Julcsiról szól… G. nagyjából sejtette, hogy milyen egy kölyök, mi is tisztában voltunk vele, de egyikünk se vette figyelembe, hogy kölyök és KÖLYÖk között óriási a különbség!

Nekünk eddig szerencsénk volt, csak kölykök foglalták el ideiglenesen a Rezidenciát!

Julcsi érkeztével mindez megVáltozott!

Az még rendben van, hogy az inas újra megtanulja, hogy a távi rányitókat „elérhetetlen” helyre pakolja, meg hogy némi rágások előfordulhatnak kárpiton, szőnyegen, és pisifoltok is akadnak, no meg hurkázni is kell, de volt, ami meglepetést okozott…

Például, hogy Julcsi nagyon egészségmániás… mindennap többször is megfürdik az aranyhalas tavacskánkban… Aztán csuromvizesen vagy az inas kipárnázott kerti foteljébe pattan szárítkozni (amit az inas később kis meglepetéssel vesz tudomásul, amikor beleül), vagy az inas ágyába vágtat… hát hova menne, amikor jobb esetekben éjjelente ott alszik? De azt például a személyzet nem gondolta volna, hogy amikor egyedül, felügyelet nélkül beszabadul a konyhába, akkor a nem kellően az asztal alá tolt szék láttán azonnal az asztalramászás jut az eszébe a kis ördögfiókának… Tegnapelőtt is ez történt… felzabálta az inas másnapra odakészített, lefedett reggelijét, felszippantotta a nem kellően zárt jutifalatokat… Hogy miért nem volt csukva az ajtó? Állítólag csukva volt! Akkor pedig ki nyitotta ki? … Lehet, hogy én, de semmi felelősséget nem vállalok! Miért nem riglizték be? Ugye? Na, itt a hiba!

Aztán aggódik a személyzet, hogy csak gyomorrontása ne legyen a szegény zugzabálónak…. Hát, nem lett… Olyan a gyomra, mint a „vas”!

Amúgy minket is az őrületbe kerget… na jó, én megmondom neki a magamét, attól zeng egész nap a Rezidencia, Bodza is gyakran elküldi a kis pofátlant, melegebb éghajlatra, De Bogyó és Drazsé csak szenved tőle… Kitúrja Bogyót a helyéről, Drazsénak a hátára mászik, mindketten csak annyit tesznek, hogy morogva odébb állnak… Jól móresre kellene tanítani a kis „csodaszép, okos babakutyát”…

Az igaz, hogy a szekrény tetejéről már előkerült a nádpálca, és az inas azt suhogtatja, valamint a hangját is kiereszti, amikor jobb belátásra próbálja téríteni Julcsit, de nem sok foganatja van ezeknek a középkori módszereknek… Egy „lájf és bizniszkócsot” kellene igénybe venni, aki szép szóval, finoman rávezeti a helyes cselekvés mikéntjére…

Szerdán a személyzet délelőtt pár órára egyedül hagyott bennünket, Julcsit szerencsére betették a szobakennelbe, amit meglepően jól viselt. Mikor hazaértek, egy nyikkanás nélkül várta, hogy kiengedjék. Délután aztán Kata vitte az első oltására, és megkapta a chipet is. Persze ott is ő volt a cuki, a sztár! IIgaz, nem várták meg, míg elkezdi átrendezni a rendelőt a feng shui alapelvei szerint…

Tegnap hajnalban B. itt hagyott bennünket 4 napra, így javasoltam az inasnak, hogy erre a pár napra hibernálja a kisördögöt az ajándékba kapott tüzes víz segítségével, de G. nem híve „a cél szentesíti az eszközt” elvnek… Azt mondta, az neki „gyóccer”, és nem locsolgatja el mindenféle túlélhető alkalmakkor…. Hát, majd meglátjuk! Vizslát!

 

Bogyóka 12. szülinapja! 

És jöjjön csak a következő szülinap Bogyóka!   Ezt "kivégezted"  

Julcsi  A "vérnyomás szabályzó" 

 

                                              Julcsika most el van, mint a befőtt...

 

Julcsi dokinál volt...