2024. december 30., hétfő

 

12. 30. hétfő
 
Az inas hátsó szándéka ellenére kénytelen vagyok még egyet vakkantani ez év utóján…
Sajnos Drazsé nagyon nincs jól… Úgy látszik, a Rezidenciára éppúgy rátelepszik az év utolsó hetének sötét fellege, mint tavaly…
Drazsé kezdeti 3 naponkénti ájulása pont Karácsony előtt már napi 1-2-re sűrűsödött. Hétfőn Kata hozta el az ő, és Sz. Zsófi bőkezű ajándékait, ekkor Drazsé valószínű stresszt kapott a mi ugrálásunktól, és görcsös ájulásba zuhant, amit addig nem produkált… Karácsonykor jött a napi 1-2 eszméletvesztés…
Persze a kétlábúak próbáltak orvost keríteni, 30.-ra lett egy időpont, amit Zsanett 27.-re előre tudott hozni. B. a szomszéd segítségével el is vitte Drazsét, a „doki” meg is vizsgálta, illetve meg is „hallgatta”, majd kijelentette, hogy „tele van vízzel a tüdeje”, meg kell emelni fél tablettával a napi 1 vízhajtó adagot, majd hazaküldte őket… Se injekció, se infúzió… Drazsé utána egész nap nem jött elő G. ágya alól, és amikor este előmerészkedett, megette a vacsoráját, majd 3 lépés után elvesztette az eszméletét, és maga alá engedett…
Mikor az eszméletvesztést többször megismételte, anélkül, hogy 3 métert tudott volna menni, a személyzet éjszakára szobakennelbe rakta… Másnap reggel vissza a rendelőbe, ahol egy másik „doki” fogadta őket, B. neki is elmondta az addigiakat az előző nappal kibővítve… Kapott egy vízhajtó injekciót, de infúziót nem… Úgy látszik, szombaton nem érnek rá „infúziózgatni”…
Drazsé állapota nem változott a következő napra sem, ami vasárnap volt… Jött a 30.-a, hétfő… B. Kihasználta a lefoglalt időpontot. A dokinéni adott neki egy szteroid injekciót, kapott néhány napra szteroid tablettát, kicsit átállította a gyógyszerezését… A következő rendelői vizit január 2.-a, a szív- (és talán tüdő-) ultrahang… A dokinéni optimista…
Hajrá Drazsé, hajrá B.! (Mert B. önfeláldozóan hol ölben, hol pórázon „vezetve” cipeli ki Drazsét naponta ötször-hatszor, majd hozza vissza ölben a rendszerint már ájult kisasszonyt… aztán kiszedi a pisis takarót a kennelből, és rak újat… Most este Drazsé még ugyanúgy van, mint eddig napok óta… Nem tudjuk, mi lesz 2.-án… Vizslát…
 
Drazsé hosszú napokon keresztül így töltötte az idejét, hol az asztal, hol G. ágya alatt... 🙁


Kata bőkezű ajándékai... ❤ Köszönjük szépen! ❤

Zsófia ❤ köszönjük szépen, elhalmoztál bennünket! ❤

Kakas Zsuzsi ❤ szervezésében a Vizslaimádók Pécs környékén csoportja megemlékezett Zsaciról... ❤ ❤ ❤

                                                Drazsé a nap 90%-át így tölti... ❤ 🙁






 

 

12. 30. hétfő 
 
G. 1 éve mentél el Zsacika.... Nagyon hiányzol! 💔💔💔💔💔
12. 30. szombat
Kedves Népem! ❤
Az utóbbi hosszú hét, 10 nap alatt – számomra is meglepő módon – elfáradtam, elfogytam…
Nem volt még szándékomban búcsúzni, de úgy látszik ez a sorsom… A személyzet nem tér magához, így ne várjatok válaszokat az esetleges kommentjeitekre egy ideig… Szerettelek Titeket, ahogyan mindenkit SZERETTEM ezen az eddig megismert világon…
Zsacika 2014. 04. 20. - 2023. 12. 30.
 

 

2024. december 29., vasárnap

12. 29. vasárnap

 Tegnap a Vizslaimádók Pécs környékén csoportja emléktúrát tartott Zsaci halálának 1. éves évfordulójához közelegve! ❤ A Rezidencia személyzete meghatódva, hálás szívvel gondol az ötletért és a szervezésért Kakas Zsuzsira ❤ és köszönetet mond valamennyi résztvevőnek! ❤

 

https://www.facebook.com/share/r/15QHJtG8Zu/

2024. december 21., szombat

 

12. 21. szombat
 
Ez a hét úgy kezdődött, hogy Drazsé összeesett..
Hétfő reggel ki akart menni 6 után, G. kiengedte, aztán felöltözött, mivel Drazsé még mindig nem volt az ajtó előtt, bekapcsolta a gépet. Fél 7-kor hallotta Drazsé vakkantását, ment, hogy beengedje, Drazsé már ott volt az ajtó előtt, aztán az inas látta, fogy egyszercsak eldől, mint egy zsák… Gyorsan kinyitotta az ajtót és a nyakörvénél behúzta a folyosóra. Még megijedni se volt ideje, Drazsé magához tért, és pár másodperc múlva már nem látszott rajta semmi…
Kedden megjött Drazsé második „Mikulás-csomagja”, ezúttal Helgától! Nagyon szépen köszönjük! ❤ Nekünk is akadt benne néhány finom falat!
Délután még egy meglepetés ért! Zsuzsi 🙂 jött látogatóba az ő Drazséjával! Őket csak a fészbukról ismertem eddig, mert a személyzet engem már nem vitt a vizslatalálkozókra az utóbbi időkben azzal az indoklással, hogy kiállhatatlan vagyok más fiúkkal… (Nyilván ez hazugság!)
Szóval a Zsuzsival jött Drazsé egy vizslalány, akit kellő tisztelettel fogadtam 😃 … Zsuzsiba beleszerettem, mert mindig volt nála valami jutifalat! Ajándékot is hozott, még a személyzetnek is jutott, ők valami nagy papírlapokat kaptak, amit „naptárnak” neveznek. Nem tudom, miért vannak ettől úgy oda, nem ehető, illetve régebbről tudom, hogy fáradságos munkával szétrágható, de egyáltalán nem emészthető… Ha kicsit tovább maradnak, még játszottam is volna talán Drazsé vizslával, de hamar elmentek… 🙁
Csütörtök este Nojcsiék jöttek! Nojcsi már nagyon régen járt itt, ehhez mérhető örömmel fogadtam! ❤ A minden lében kanál kis Luca is rögtön rászállt, pedig sűrűn figyelmeztettem az elsőbbségi jogaimra! A kétlábúak szerint Luca csak 8 hónapos, eltűrhető nála még a szertelenség… Szerintem pedig minden pillanatot ki kell használni a nevelésre! 😛
G.-nek feldobta a fészbuk, hogy Nojcsi napra pontosan 10 évvel ezelőtt lépett be először a Rezidencia ajtaján!!! Akkor még csak Zsaci lakott itt, és az akkor 8 hónapos Zsaci ugyanúgy kezdte szétcincálni Nojcsi frizuráját, mint most a szintén 8 hónapos Luca……… Akkor kezdődött Zsaci és Nojcsi egymásba habarodása……
Péntek reggel – ismét fél 7-kor – Drazsé megint elájult… Az inas még lusta volt felkelni, Drazsé leugrott az ágyáról, kettőt „krákogott, indult G. felé, aztán eldőlt… Mire az inas felkelt, újra magánál volt, de tudta, hogy valami nincs rendben, mert bújt az inashoz, nagyon, ami egyáltalán nem szokása…
Ha most befejezném a Diktálmányt, „szép, keretes szerkezetűre” sikeredne Drazsé „főszereplésével”… (Persze a dokibácsival már az első észlelt alkalommal Zsanett és a személyzet „konzultált”)…
De még nincs vége! 🙂
Péntek délután a személyzet megünnepelte a 10. születésnapomat, ami a „könyv” szerint pont erre a napra esik! Én ehettem meg egyedül, Csekélységem, a Rezidencia FőJószágKormányzója, Főeunuch-ja az ez alkalomra elkészített szokásos csoffadt májkrémes „tortát”…. Hát, nem vagyok a személyi kultusz rajongója, de ha rólam van szó, több kreativitást vártam volna el az inastól… Azért a tőlem telhető legjobb képet vágtam hozzá, ami a fotókon is látszik… 😛
Voltak még más vendégjárások is a héten, de azok a Rezidenciát nem érintették, vakkantásra sem érdemesek!
Mivel az inas a napokban már biztos nem hajlandó bepötyögni a gondolataimat, most kívánok minden Barátunknak, Ismerősünknek, Követőnknek Békés, Boldog Karácsonyt! ❤ Vizslát!
 
Helga ❤ "Mikulás-csomagját" szemlézi Drazsé... 🙂 Köszönjük szépen Helga! ❤

Zsuzsival ❤ próbálok egyezkedni de a kis pofátlanka mindig oda tolakszik... 😃

Zsuzsi ❤ Luca és Drazsé... 🙂

Zsuzsi ❤ ajándékai 🙂 ❤

Enyelgés Nojcsival ❤

Ez mi a szösz???? 😃

ÉN és a 10. szülinapomra készült "torta"... Hát ennyit érdemlek??? 😮