04. 21. vasárnap

Kedves és hőn szeretett Népem!
A rám jellemző szerénységgel fogadtam a szomszédos Királyságok, Hercegségek és Grófságok, valamint nem utolsósorban a Ti jókívánságaitokat, megemlékezéseiteket, amelyekkel Ötödik Hercegnői Születésnapom megünneplését a boldogság magasabb régiójába emeltétek!
Nehéz uralkodói évek állnak mögöttem, de a születésemből fakadó feladatot mindig is igyekeztem becsülettel teljesíteni! 
A Rezidencia és Kedves Népem vezetésének gyötrelmei csak szerénységem nagyságához hasonlíthatók, de minden nehézség ellenére továbbra is igazságosan és kellő alázattal fogok irányítani minden - a Vizslák Teremtője által - rám ruházott Hitbizományt!
Ezen Ünnepi Alkalmakra, - mármint a Hercegnői Születésnapokra – kapott jókívánságok erősítenek meg Feladatom kifogástalan elvégzésében! ……
Sajnos, Rezidenciám személyzete csak ezzel az apró, májkrémes tortának becézett nyomoronc förmedvénnyel volt képes a kedvemet keresni ezen a Dicsőséges Napon…
Közszemlére teszem, hogy Kedves Népem kellően elszörnyedjen eme megalázó „ajándékon”, és a maga szemével lássa, amit Szeretett Hercegnőjüknek el kell viselnie…
Természetesen ebből az apró, teszkós-májkrémmel összekent pék-szikadmánynak az elfogyasztását teljesen magamra vállaltam, hiszen a fél fogamra sem volt elég!
Épp ezért, a jövőre tervezett Születésnapi Palotajátékok finanszírozására csekélyke ADÓCSKA kivetését tervezem, hogy Kedves Népem ne csak virtuálisan járulhasson hozzá e felemelő nap megünnepléséhez!
Hiszen a Nép gazdagsága vezetőjük fényűző életmódján keresztül mutatkozik meg leginkább! Vizslát!  

"...Vót...nincs..."

=D

04. 19. péntek

Helyzetjelentés… :)
Panka egész jól beilleszkedett. Még hétfő este eljött Mnéni, aki csak az én csodálatraméltóságom miatt látogatja a rezidenciát, de most kénytelen volt mind az ötünket végigsimizni…
A vén inas rájött, hogy a Rezidencia raktárában nincs elég biléta, ezért Boni nyakörvéről átkerült a korong a jövevény nyakára, ugyanis szerinte az ördög nem alszik, és bármennyire is szökés biztos a rezidencia elméletileg, egy okos puli a gyakorlatban ezt megcáfolhatja… (lásd a törpék régebbi lelépését…) Ő pedig okos puli, a városban lent szirénázó autókra például vonítással figyelmeztet, ha netán nem hallanánk… :)
Pankára néha rájön a nyüszögés, és látni akarja a külvilágot, főleg akkor, amikor B. elmegy itthonról.
G. szerint cuki kis torzonborz, és mivel a Rezidencia nem készült fel kendertilolókkal, gereblyékkel, bogáncsgyűjtővel, és egyéb fésűkkel, kefékkel, egy 5-6 órás kozmetikai műtét bizony ráférne a „bozótbébire”. A személyzet persze próbálta megszabadítani a bozontjába keveredett arborétumtól, de szerszám nélkül ez meddő törekvés. Igy az ollót kellett munkába fogni néhány filc-förmedvény eltávolításakor. 
Panka egyelőre nem kultiválja a kanapét, éjszaka az inas ágya mellett alszik, akárcsak Vackor annak idején. Vackor, aki legnagyobb örömünkre Panka érkezése után két nappal beállított Évával „rokontlátogatni” :)
Meglepetésre a törpekommandó nem is hangoskodott sokáig, a szomszédok idegei se lettek szétcincálva.
A személyzet több-kevesebb sikerrel próbált közös fotót készíteni hatunkról, de G. szerint könnyebb lett volna egy zsák bolháról…
Mivel a személyzet észlelte a két puli bundája közötti hatalmas különbséget, Éva megmutatta, hogy Vackort milyen célszerszámokkal szokta kezelni. Azokkal a kefékkel volt is némi eredmény, de mivel nem tudjuk, hogy Panka meddig marad, a bemutatóval áttért Bonira, akiből 10 perc alatt látványosan kioperált kb. félvödörnyi szőrt… A személyzet konstatálta, hogy így bizony könnyebb lefejteni a „kasmírgyapjút”, mint szálanként, csomóként összevadászni a Rezidencia belső termeiből… Szóval befektetést fogunk eszközölni… Mert Pankával ellentétben, Bogi és Boni nagyon letette ide a fenekét…
Panka amúgy néha átöltözik vérmes hörcsöggé! Mert igaz, hogy a teniszlabdával még nem tud sokat kezdeni, ha elé kerül, elcsámcsog rajta egy darabid, aztán megunja, kiejti maga mellé… ám szemmel tartja! És amikor valamelyikünk megközelíti, hát „egy életem, egy halálom” felkiáltással ugrik neki! Nem átallott még felém is kapni, pillanatra meg is hökkentem, de Lui is így járt az elején. A kis méregzsáknak még új dolog a falka, hát elnéző szeretettel kerültük ki és hagytuk magára… „fulladjon bele” a labdájába! :)
Szerencsére az idő csodás, sokat vagyunk kint a közellakók nagy örömére, alig várjuk, hogy a kert sarkában feltűnjön a szomszéd kutya, ekkor Bogi vezényszavára testületileg indulunk megvédeni a Rezidenciát! Beismerem, hogy ez némi hangoskodással jár, de hát minden potenciális betolakodót petíció átadásával nem lehet elrettenteni! G. ezt kevésbé fogja fel, beígérte már az ugatásgátló nyakörv beszerzését… Ha erre sor kerülne, azonnal a Zállatvédőkhöz fordulok! Vizslát!

Éva a két pulival

A személyzet egy jó közös fotóval próbálkozik...

...Éva besegít...

A jutifalat csodát tesz!

Vackor és Panka

A megszépülő Boni

Mint az ikrek...

04. 15. hétfő

Ő itt nem Vackor! =D
https://www.facebook.com/groups/467157060008488/permalink/2262494043808105/
Ma találták délelőtt Pécsett!
Az agyament inas idehozatta, nem törődve azzal, hogy miatta B. esetleg kitesz minket a Rezidenciából…
Egyébként pont olyan cuki, mint Vackor, talán kicsit fiatalabb, és egyelőre bátortalanabb! Amikor N. L. a Morpheustól meghozta, és mi kicsődültünk az udvarra, bizony alaposan megszeppent a csököttlábúak hangoskodásától… Bemenekült a szobába, G. alig tudott bennünket onnan kitessékelni… Hát, végre valami izgalom, naaa…
Amikor Panka (ezt a nevet adta neki G. ideiglenesen, mert mégse hívhatja úgy, hogy „hé, te”), akkor egyszerűen nyoma veszett! Nekem kellett megmutatni a vaksi inasnak, hogy a kis jövevény a kert hátsó részébe húzódott. G. fogta a harmadik lábát és egy pórázt, leballagott utána, majd visszakísérte a teraszra, ölbe vette, elmagyarázta Pankának, hogy itt senkitől se kell félni. A csököttlábúaknak meg kerékbetörést ígért, ha ijesztgetni merik! De erre nem hiszem, hogy sor kerül, mert már velünk együtt mozog, a törpék csóválnak neki, Lui nem foglalkozik vele, én pedig szívesen játszanék, hiszen épp olyan, mint Vackor!
G. csak pár nap szállást ígért Pankának, pedig Vackor után a puliba is beleszerelmesedett, de a fejében lötyögő katyvasz azt az üzenetet küldi a szívébe, hogy nem feszegetheti a határokat! 
Így csak azért merte bevállalni ötödiknek, mert ezen a héten jó idő mutatkozik… Hát… a vak is azt mondta: majd meglássuk… meddig marad… Vizslát!

"Panka"

"Panka" ismerkedik a rezidenciával...

Ma találták, chipje nincs...

Te olyan vagy, mint Vackor, de valahogy mégsem...

Boni, szerinted fürödjek meg?

Napozás ezerrel!

Unalmas vagy Lui...

... és ne kekeckedj...

"Jól áll nekem a zöld szín"

04. 09. kedd

Na, most szakítottam egy kis időt a diktálmányozásra, mert meggyőződésem, hogy egész Népem tűkön ülve, körmét rágva várja az inas pötyögtetését.
Mióta az évek óta ezzel megbízott triumvirátus (S.+J.+B.) valamennyit idecipelt a melegből, és a zsákot a vén inas meg is töltötte, amint eljött a napja, azóta szinte egész nap kint vagyunk! G. névnapját is sikeresen túléltük, elég sok gyóccert kapott ajándékba, reményei szerint ezekkel kihúzza a születésnapjáig. A legnagyobb örömet a Lédiről kapott fotó szerezte neki.
Na, lezajlott a kétlábúak hatalmas fegyverténye is, az óraátállítás! A naiv inas azt hitte, hogy amiért télen 7-kor keltünk, majd most 8-kor fogunk… hogy a fenébe bírnánk szunyókálni, miközben a személyzet stikában a konyhában dorbézol, esetleg nélkülünk nekiáll reggelizni… ?!
Hát, nem alszunk, kiballagunk, és mi is követeljük a reggelinket! Ez okból a személyzet „nagy terve”, hogy délután 5 helyett majd 6-kor vacsizunk, már az első nap hamvába holt. Hogy is képzelte az inas, hogy mostantól 1 órával tovább éhezünk, mint eddig??! Fél 6-ig koplaltunk, de akkor erélyesen felszólítottuk a vacsi azonnali tálalására.
Amúgy erről az óraátállításról ismét csak a kétlábúak falkavezéreinek teszetoszasága jut eszembe… mert ha már eldöntötték, hogy megszűntetik ezt a hüjjjeséget, miért várnak vele még két évet???! Persze minket annyira nem izgat, de a vén inasnak már az őszi átállítás jár a fejében, amikor 7 helyett 6-kor kell majd kelnie…
B. feltöltötte a tavacskámat is, ami persze csak egy medence, de nekem egész tó, mert nem tudom átugrani… Bele pedig nem megyünk! Már másnap beköltöztek a békák, azóta estétől hajnalig szól a pittyogás! Nem brekegés, nem kuruttyolás, hanem madárhangú, folyamatos „pittyogás”! Mert nekünk zöld varangyaink vannak, akik éjjelente bőszen gyártják a majdani ebihalakat, amiket aztán az aranyhalak, - kikerülésük után – komótosan felzabálnak. G. azt mondta, ez „a természet körforgása”! Ami ebben az esetben itt meg is akad, mert rigók és macskák nem abajgatják a halaimat… A rigók csak pillanatokra szállnak le inni, macsek pedig nappal ide be nem teszi a lábát, mióta négyen vagyunk!
Éjjel lehet, hogy mászkálnak, mert mi akkor bent őrizzük a házat, csak Lui kívánkozik ki hébe-hóba, csillagokat lesni, ha költői vénája felébreszti… Ilyenkor van, hogy az ihlet is elkapja, és belekezd egy rövid költeménybe, de G. nem vevő az éjféli versekre, csirájában elfolytja a próbálkozásait… Pedig ha hagyná kibontakozni, a szomszédság biztosan lelkesen üdvözölné a szélbe szórt poézist!
Végül még egy dolog, amin az inas „kicsit” fennakadt… Persze hallott már ilyesmiről, de most személyesen is tapasztalta… Történt pedig nemrég, hogy a Jófogáson talált egy, - a megyéből - ingyen elvihető vizslakölyök hirdetést. Megkérdezte az ismerősét, aki régóta keresett örökbefogadható kölyköt, ekkor már a „tulajjal” le volt beszélve a másnap esti fuvar, hogy néhány napra „idibe” ide hozzák, és az ismerős innen majd elviszi hétvégén, mikor érte tud jönni.
Az ominózus napon jött a hír, hogy „egy közeli állatvédő szervezet” tagja délben elvitte a kölyköt 10 ezret fizetve érte… „Mert kell a németjeinek”…
Az inas szerint ez nem állatmentés, hanem kereskedés… mert abban biztos, hogy nem 30 euróért kerül az illető „németjeihez”…
Az is eszébe jutott, hogy néhány csoportban azonnal az egekbe csap az össznépi ócsárlás, amikor kiderül, hogy valaki pénzt adott a nem tenyésztőtől származó vizslájáért…
Mert ugye: „Ne támogassuk a szaporítókat!”…. Vizslát!

ÉN! ...A háttérben Lui gyikászik...

Végre engem is simiznek...

Bomi a hasát sütteti...

Bogi, a törpekramusz

Domi letámadása

Lédi, a majdnem 2 éve, az ország másik feléből, láncról mentett vizsla... Aki végülis Lucky unokatesója lett... :-)