02. 27. csütörtök
Visszajöttem!
Ez az izé, amit a kétlábúak használnak, mert nem bírja a torkuk e nélkül, hogy végigkiabálják a világot, szóval ez az izé elromlott!
Az inas egy Barátja (nagybetűvel) segítségével helyrehozta, így újra vakkantgathatok innen, a Rezidencia hű követőinek gyönyörűségére!
A kis töpszli „hercegnő” azóta ki lett mosdatva a koszból, és elfoglalta az inas ágyát!
Ezen alapból fel kellene háborodnom, de már sok mindent feladtam a G. iránti elvárásaimból…
Szóval Szofi betette a kis szőrös hátsóját a Rezidencia legkényelmesebb bugyraiba…
De ez még nem elég…
Luca 14.-én gazdihoz költözött! Légy boldog Lucácska az új Családoddal!
Játssz sokat Honey-val!


Azt gondoltam, végre nyugalom lesz! (A kis töpszli nem számít …)
Erre másnap idefújta a szél „Luca kettőt”, azaz Hélit!!
Héli pont olyan, mint az előző nebántsvirág, éppúgy nyivákol mindenre, még arra is, ha ránézek, talán kicsit jobb a füle, és lelkesebben jön minden behívásra, főleg Szofi társaságában! Őt mindenhova követi. Próbál játszani vele, de a kis „hercegnő” ezt előbb utóbb zokon veszi, és ott hagyja, sőt, rá is szól azzal az idétlen hangján, amit nem lehet tisztességes ugatásnak nevezni, csak valami tökéletlen nyiváknak…
Szofi „Hercegnőt” a személyzet alaposan elkényezteti, már megérkezett a számára rendelt 2 ruha, mert ugye „meg ne fázzon a hidegben”… B. már ruhapróbát is tartott, de én nem fogok divatcirkuszt mellékelni a vakkantásaimhoz! Legyen elég, hogy G. megjegyezte, ha már ruhái vannak a töpszlinek, épp ideje, hogy pizsamát is rendeljenek neki…
Teljesen elment az esze!
Vizslát!
