01. 19. vasárnap
Köd, szürkeség, dér, hideg… ez nálunk az idei tél…
Csak néha van egy kis napsütés, de abban sincs sok köszönet, akkor is HIDEG van!
Nincs is miről diktálni, mert nem is történik semmi!
Az udvarra csak akkor megyünk ki, ha muszáj! Mert a szükség, vagy az inas erőszakossága kihajt bennünket… Persze amint észrevesszük, hogy G. visszahúzódott a jó melegre, mi is igyekszünk utána!
Dana pár nap alatt teljesen beilleszkedett, igaz, hogy ez elején felvitt egy tócsát B. szobája elé, majd azt képzelte, hogy ő a nyuszi, és már Húsvét van, mert tojt két csokitojást G. ágyára, de mivel nem lágy, hanem kemény csokiból készítette azokat, a személyzet nagy problémát nem csinált belőle…
Azóta az inas újra minden nap felteríti a csodálatos kínai viaszosvászon „ágytakarót”!
Amúgy Dana egyedül nem is hajlandó kimenni a hidegbe „dolgozni”, szépen megvárja, amíg valamelyikünkkel kiszaladhat, G. néha bennünket noszogat, hogy a kisasszony végre kimenjen, amin én zsörtölődni szoktam, Lui viszont készségesen meg tesz. Lui egyébként is meglepően keveset morgolódik, ha Dana a magánszférájához közelít…
Az utóbbi napokban G.-nek kétszer is nemet kellett mondania újabb befogadási kérésekre, minden egyes alkalommal tudatosítania kell önmagában, hogy hetekre nem zsúfolhat össze bennünket a hercegnői lakosztály szűkös „termeibe”… Ezért is várja már mindenki a tavaszt!
Vizslát!
Csak néha van egy kis napsütés, de abban sincs sok köszönet, akkor is HIDEG van!
Nincs is miről diktálni, mert nem is történik semmi!
Az udvarra csak akkor megyünk ki, ha muszáj! Mert a szükség, vagy az inas erőszakossága kihajt bennünket… Persze amint észrevesszük, hogy G. visszahúzódott a jó melegre, mi is igyekszünk utána!
Dana pár nap alatt teljesen beilleszkedett, igaz, hogy ez elején felvitt egy tócsát B. szobája elé, majd azt képzelte, hogy ő a nyuszi, és már Húsvét van, mert tojt két csokitojást G. ágyára, de mivel nem lágy, hanem kemény csokiból készítette azokat, a személyzet nagy problémát nem csinált belőle…
Azóta az inas újra minden nap felteríti a csodálatos kínai viaszosvászon „ágytakarót”!
Amúgy Dana egyedül nem is hajlandó kimenni a hidegbe „dolgozni”, szépen megvárja, amíg valamelyikünkkel kiszaladhat, G. néha bennünket noszogat, hogy a kisasszony végre kimenjen, amin én zsörtölődni szoktam, Lui viszont készségesen meg tesz. Lui egyébként is meglepően keveset morgolódik, ha Dana a magánszférájához közelít…
Az utóbbi napokban G.-nek kétszer is nemet kellett mondania újabb befogadási kérésekre, minden egyes alkalommal tudatosítania kell önmagában, hogy hetekre nem zsúfolhat össze bennünket a hercegnői lakosztály szűkös „termeibe”… Ezért is várja már mindenki a tavaszt!
Vizslát!
 |
| Na, ezt a napsütést várjuk Danával együtt... |
 |
| Dana G. székében... |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése