11. 23.
Régen jelentkeztem, de eddig nem volt miről diktálnom…
Mostanában ritkán zúdultunk ki az udvarra, akkor se sokáig játszottunk a dermesztő ( 
) hidegben!
Eddig csak annyi volt az „újdonság”, hogy Csipikéről lekerült a gallér, most már sokkal vidámabban rohangászik B. nyomában, és újra ügyesen pattan fel a puha fotelre, zsámolyra…
Tegnap azonban Kata elvitte Szedert 2 órára egy gazdijelőlttel ismerkedni! Olyan volt, mintha lehalkították volna a Rezidencián az Életet… A személyzet mondogatta egymásnak: „milyen jó ez a csend”, ám azért őrültek, amikor újra közénk toppant! Mi is rendesen lecsekkoltuk hol, merre járt, de nekünk nem sokat mesélt, egyik első dolga volt, hogy tudassa a szomszédokkal: megérkezett, jobb, ha a környező utcák tudomásul veszik a „hangos újság” újabb és újabb kiadásait.
Kata azonban újabb meglepő ötlettel állt elő! Ma reggel újra visszavitte Belzebubit, és már nem 2 órára, hanem 2 napra! 
(Legalább!) Az inas elég pesszimistán nyilatkozott, szerinte holnap már újra köztünk lesz Szeder… Mindenesetre, ha nem G.-nek lesz igaza, - erre 0,1% az esély – akkor Gombival már nem találkoznak… Mert Gombi csütörtökön örökös gazdijához indul, nagyon hosszú útra… A vén inas előre parázik, erről inkább akkor diktálok, ha már szerencsésen megérkezett… Vizslát!
 |
...talán az utolsó közös játék...  |
 |
| Már alig fér fel az asztalra! Nem úgy mint 11 hete... |
 |
| Csipike és Gombi kanapézik... |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése