2021. június 7., hétfő

 

06. 07. hétfő
 
Már egy hete elkezdődött a június, de a vén inas eddig nem volt hajlandó bepötyögni a diktálmányomat! Egyszer csak megunom, és tényleg lecserélem! Addig húzza-halasztja, míg a felét elfelejtem…,
Ahogy múlik az idő, Pötyi egyre több „meglepetést” okoz… Az elején csak B. után ugrott fel a tiltott területre, és G. sapkáját csócsálta le az asztalról Szeder nyakörvének a távirányítójával együtt, mára már szinte nincs is olyan hely, ahol nem járt! Helyből, engedély nélkül ugrik kis-asztalra, székre, fotelbe, a konvektort is többször meglátogatta, hogy kinézhessen az ablakon B. után nyivákolva! Mert fejébe vette, hogy neki 10 centinél nagyobb távolságra nem szabad elszakadni B.-től! Ha ez megtörténik, jön a hiszti, az ajtókaparás… G. már annyit elért, hogy röpke negyed óra alatt lecsillapodik és más elfoglaltságba kezd, de ez nem azt jelenti, hogy bekövetkezik a dögunalom… Az inas már hónapok óta megspórolta a reggeli beágyazást, mostanában nem volt olyan ideiglenesünk, aki felmerészkedett volna az ágyára! Most van! És Pötyi nem elég, hogy felugrik, hanem végigcsócsál minden ágyneműsarkot… a kispárnától a paplanig! G. most kénytelen beágyazni, és az ágyat letakarni a jól bevált – vízálló – viaszosvászon "ágyterítővel”… 😃 És ha ennyi nem elég, Pötyi most igazán rászolgál a nevére, 3 napja elkezdett tüzelni… (y)
Legutóbbi ténykedése: tegnap késő este meglátogatta a számítógépasztalt, (eddig ott még nem járt), kiette az otthagyott kistányérból a két kekszet, közben majdnem leverte a monitort, (G. erre figyelt fel), és elvitt magával egy ki tudja honnét előkerült szilikagél tasakot éjszakai csócsálásra… Szerencsére az inas időben elvette tőle…
Szombaton végre megtartottuk vizslás csoportunk idei első találkozóját! Lui itthon maradt a terv szerint, Szedert vinni kellett, Pötyit pedig arra a pár órára vendégségbe küldtük.
Amikor Szeder észlelte, hogy nem napirend szerint folynak az események, „megőrült”! Végig hisztizte az indulásig hátralevő időt, az sem izgatta a folytonos ugatásában, nyávogásában, amikor az inas beígérte neki, hogy rövid úton kitekeri a nyakát… de mindenesetre amint hazaérünk, egyenként műtteti ki a hangszálait!
Amikor végre beülhettünk a hercegnői hintóba, kicsit alábbhagyott a nyüszögése, de a strandra érve a bemenetel sem volt egyszerű! Aztán ahhoz képest, amire a személyzet ezek alapján felkészült, Belzebubi egész rendesen viselkedett! 🙂 Igaz, megugatott minden érkezőt és elmenőt, de tűréshatáron belül maradt. 🙂
Aránylag kevesen gyűltünk össze, hatan voltunk vizslák, Szederrel és még egy apró feketeséggel kiegészülve. Mivel a többiek mind a vízbe is belementek, - még Szeder is fél lábszárig – csak nekem nem kellett folyamatosan szárítkoznom! 😛 De hát én szárazföldi hercegnő vagyok, és punktum! 🙂
Azért én is jól szórakoztam, a többiek labdáit zsákmányoltam össze! 😃 Nekem is volt labdám, de hát az kit érdekel, ha ott a többi?! 😛
A kétlábúak is jól elbeszélgettek, hazafelé már Szeder is csöndes volt. Még beugrottunk Pötyiért, aztán véget ért az a nap is. Remélhetőleg nem kell hónapokig várni a következő „Vizsla-Piknik”-re! Vizslát!
 
Pötyi vendégségbe utazik Katával! 🙂 ❤
Szeder is bement a vízbe... 🙂
A csoport "Töpisnénije" (Nojcsi) ezúttal kalóriaszegény virslivel kedveskedett, de azért azt is befaltuk! 😃 ❤ 😃
...És megint sikerült egy labdát lopnom! 😃 🤣 









Csokiról is kaptunk újabb képeket, úgy látszik, jól érzi magát! ❤




 

1 megjegyzés:

  1. Várom a következő vizslatalálkozó fotóit ! (Rólad esetleg több képpel...)

    VálaszTörlés