03. 23. szerda
Épp egy hete, szerda este visszaköltözött hozzánk Sárika!
4 hónap távollét után újra köztünk a Kisgenyó, avagy a Pokol Törpéje beceneveket kiérdemlő hajdani (és mostani) védencünk. Szerencsére már a szobatisztaság szinte tökéletes nála, bár az első napon már stresszelte a személyzetet azzal, hogy vidáman beszaladt az udvarról egyenesen a konyhába, és annak közepére egy tócsát produkált. De be kell ismernünk, hogy ez csak egyszeri alkalom volt, mintegy a „névjegy átnyújtása”, nehogy elfelejtsük, ki is ő! Időközben szépen meg tanult felkérésre ülni, feküdni, labdát visszahozni, néha egészen olyan, mintha cuki kutya lenne, de mi Luival átlátunk a szitán! Igaz., nagyon ritkán, de még produkál meglepő dolgokat. Sárika egyáltalán nem szívbajos, minden fenntartás nélkül keresztülgázol szekrényen, asztalon, fotelon, ha elérhető közelségben kaját pillant meg, legyen az bármi! Ilyenkor nem érdekli, ha mi is az útjába kerülünk. Csokitesóm ezt felettébb zokon veszi, szinte folyamatos a dörmögése, ha Sári közelit feléje. Én is ráförmedek néha, ha úgy látom, hogy túllépi a „vörös vonalat”!
Ez Bogyóval sosem fordul elő, ő senkit nem piszkál, és senki nem piszkálja…
Kisgenyó próbálkozott vele is az elején, de Bogyóka szelíd morranása jelezte neki, hogy ő nem játszópajtás… G, elszoruló szívvel nézi, amikor néha Bogyó – fellelkesülve a mi rohangálásunktól – be akar szállni a játékba… Aztán hamar rájön, hogy a lábai mást parancsolnak, és egy-két vakkantás kíséretében megadóan visszaheveredik a napozóra… Talán sosem vilt lehetősége vizslaként játszani
Sárikával visszatért a kinti hangoskodás is, G. „nagy örömére”! Bár Szeder hírközlési őstehetségét még meg sem közelíti, de a szomszédok biztos érzékelték, hogy új lakója van a Rezidenciának.
Sárika hajnalonként extra nyuszifül rágcsát küzdött ki magának, G.-t megzsarolta, ha nem kap, hajnali 6 és fél 7 között rókafuttatást rendez! És mivel a fenyegetést be is váltotta, a bárgyú inas kénytelen 1-1 nyuszifüllel lekenyerezni… Persze erről mi többiek nem tudhatunk, mert G. szerint nincs annyi nyuszifül a világon, amennyivel meg ne birkóznánk…
Mivel végre végre itt az igazi Tavasz, B. feltöltötte a tavacskámat is, de első éjszaka G. meglepetésére nem költöztek bele a békák, nem volt „kis éji zene”… Se Mozarttól, se a zöld varangyoktól… Vizslát!
Csak az imádott nyuszifül képes közös fotóra összehozni négyünket! |
Szieszta hármasban Luival és Bogyóval |
Bogyó és Sárika |
Sárika ( itt éppen megdermedt egy pillanatra, mi legyen a következő akció... ) |
ÉN és Bogyóka... |
Hárman csajok! |
Bogyóka |
Add már azt a nyamvadt nyuszifület, itt vagyunk mind a négyen! Bogyó Sárika Lui és ÉÉÉN! |