08. 16. kedd
Na, megint egy csomó idő eltelt a nyárból, szerencse, hogy közte volt néhány kellemes nap, ami üdítő langymeleg volt, szinte egész napokat kint tölthettünk, és G. sem rikácsolt, hogy befelé, mert szénné égünk!”
Ma viszont újra kezdődik a hőség, bár az inas szerint nem lesz olyan „gatyarohasztó”…
Pár nappal ezelőtt vérig sértettek!
Az történt, hogy a konyhaasztal közepén hagyott tálkát, amiben levesbetét volt, a személyzet a földön találta, „természetesen” üresen… A személyzet pedig azonnal engem gyanúsított arra hivatkozva, hogy egyszer ős régen megettem G. reggelijét „ugyanígy”…
Akkor is tiltakoztam, de nem olyan meggyőződéssel, mint most, hiszen akkor csak én voltam és a személyzet…
Most azonban négyen vagyunk, és a másik három közül bárki lehetett! Én biztos nem, és az alaptalan gyanúsítgatás miatt alaposan be is vágtam a durcit! Ez nem hatotta meg az előítéletes személyzetet…
Ám néhány nap múlva nagy csörömpölésre riadtunk! Az alamuszinak tűnő Bella lebukott! Ő eddig a konyhában szokott hűsölni, a nagy bundája miatt G. direkt nyitva hagyta az ajtót, hiszen „úgysem tud rosszalkodni az öreganyó”…
Szóval a személyzet rögtön a konyhában termett, és a fagyasztóból kivett, felengedésre váró vajat, rokfortot a földön találta a kis piros cseréptálkával együtt! Mivel jól be voltak csomagolva, Bella nem végzett még a kicsomagolással, de a cseréptálkának annyi…
Tehát az alamuszi öreglány, aki – néha úgy tűnik – alig tud mozogni, ilyen trükkökre is képes! Jó, ezt a lassított mozgás nem teljesen igaz, mert amikor például galambkergetésről van szó, bezzeg „repül” a tollas után! Ez az örvös galamb csak ezen a nyáron bukkant fel, és már mindannyiunkkal kikezdett! Még a bicebóca Bogyó is utána szokta vetni magát, ha előtte pöffeszkedik!
G. persze a galamb pártját fogja, és ha már néhányszor elkergettük, beküld minket, becsukja az ajtót, hogy a betolakodó nyugodtan ihasson… Pedig mi csak a Rezidenciát védjük a hívatlan látogatóktól…
Ja, és a személyzet még mindig nem kért tőlem bocsánatot! Legalábbis semmi bocsánatkérő jutifalatot, töpi-kárpótlást nem kaptam… Vizslát!
Akárhányszor végig-görgetem a képeket, mindig azt állapítom meg, TE VAGY a legszebb. :-) És nem is értem a szolga-személyzetet, miért nem kért még tőled bocsánatot egy kis jutifalattal kísérve...
VálaszTörlés