2019. október 2., szerda

10. 02. szerda
A múlt hét elején elvitték Fülest oltani… A kisasszony, aki máskor „minden lében kanál”-ként mindenhol ott akar lenni, minden érdekli, ezúttal bizony mokkáskanálnyira húzta össze magát, szinte fel kellett vonszolni az ajtóhoz.
Kata naivan azt gondolta, ha szállítóba rakja Fülest, majd nem repülnek át a rácsokon a „rókák”… Hát, átrepültek! De Kata már lassan megszokja, ha tőlünk autóztat védencet, nem ússza meg szárazon!  A kocsiban elővarázsolt egy darab hurkát is mutatóba, de ezen az inas már meg sem lepődött, itthon az éjszakai műszakban rendszeresen teljesíti az 1 adagos normát, néha még – talán kitüntetést remélve – előre is dolgozik… 
Mindenesetre a „törpe sugárvető” nagyon boldog volt, mikor visszaérkezett!
Vasárnap itt volt Nojcsi, illendően köszöntöttük, ahogy a rég látott kedvenc alattvalók megérdemlik. Sminkeltünk, frizurát igazítottunk, simit és jutifalatot gyűjtöttünk, egész délután kiválóan éreztük magunkat!
Tegnap rövid időre Zsófit is üdvözölhettük, és majdnem nem is ugráltunk… 
G. most mondja, hogy a szép idő minden percét használjuk ki, mert estétől elered az eső, holnaptól pedig beköszönt a zimankó, és ő semmilyen vizsla kedvéért nem lesz hajlandó bundába öltözve felügyelni ránk… Mi pedig, ugye, nem megyünk ki nélküle! Ha tényleg igaz, amit jövendöl, beássuk magunkat a takarók alá! Vizslát!


Füles szüriért utazik...

Vajon mit hozott Nojcsi???

A törpe mindig tolakszik...

Na, most jó lesz!!!

Megtalálta a jó helyet...

Ó Fülessége a cukibombácska!

Tudja magáról, amit tudnia kell!

Parola Luival

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése