Nagyberki Zsarolta vakkantásai

 

03. 13. szombat

 

Esik és esik… néha kisüt a nap… nem egészen ilyen tavaszt gondoltam magamnak…

A hét elején elzavartam a személyzetet „oltakozni”. Nem szeretném, hogy a Rezidencia esetleg egyik napról a másikra ellátás nélkül maradjon… Vannak ugyan kifogásaim, amik a kiszolgálás minőségét illetik, de még ez is jobb, mintha hirtelen új, ismeretlen személyzetet kéne felvennem.

Amikor hazaértek, az inas kezdte mesélni, hogy megkapta a „vuhani tobzoska” első példányát, és ha néhány hét múlva beadják a párját is, attól kezdve a sima G. helyett 5G lesz a neve, és ha megrendeljük Kínából a hozzá való távirányítót, a tobzoska pár által benne elszaporodott chipek segítségével sokkal könnyebben irányíthatom mikor kell töpi, és mikor májkrémes kenyér, mikor kell a buksimat simogatni, mikor pedig a hátsómat vakargatni…

Azt is mondta, hogy mindezeket a Fészbukról tanulta, és a Fészbuk a 21. század bibliája…

Ha elhinném, hogy mindezeket komolyan is mondja, azt kellene gondolnom, valami megtúrósodott a fejében… Tudom, már nem százas, de ennyire még nincs oda, különben is tudja, hogy egy vizsla nem hisz el ekkora marhaságokat, még kisebbeket sem!

Csokinak kiszedték a varratokat, rohamosan gyógyulgat, néha már vidáman kocog is, főleg, mikor B. hazajön a melóból! Akkor neki is ott kell lenni, és ajándékot is visz neki, hol egy kötelet, hol a gumicsontot.

Meg volt a múltkori Diktálmány haszna, B. olvasta a kemény fürdőszobaszőnyeg reklamációmat, és kicserélte a Mayától ajándékba kapott puha takaróra, amin eddig csak Gombi és Csipke aludhatott, amíg nálunk voltak… Végre én is kipróbálhattam, és elsőrangúnak találtam, megfelel a legkényesebb hercegnői igényeimnek is! Szeder is jól járt, éjszakára átengedem neki a nappali fotelomat.

Luit leköti a gyikászás, már ha nem esik az eső… a tegnap esti kimenetelt is elszabotálta, aztán éjjel fél kettőkor ébresztette az inast, hogy neki „azon nyomban sürgős ügyei vannak”… G. kevés lelkesedéssel tett eleget az ajtónyitogatási kötelezettségének…

Kaptunk híreket, fotókat Gombiról és Csipikéről is az inas „töpörtyűi” jól vannak, Gombi már „nagyot” nőtt, okosodik, lassan egyetemre is beiratkozik, Csipike pedig gazdija szerint „vérfarkas” lett, ha a főváros összes – nála nagyobb – négylábúját keresztbe lenyelte, minket is meglátogat… Erre fel kell készülnünk… Most kimegyünk napozni és edzeni! Vizslát!

 

ÉN ülök, de Lui a gyíkokra van kihegyezve... 

Jó, most fejezd be a fotózást, oda is nézek, ha neked az kell, de hagyd abba! Luit semmi se rángatja el a gyikjaitól...  

Mi... a "három grácia"...  

Gombi felfedezi Belgiumot...     

 

Csipike portré...