Ismét egy csomó idő eltelt, mióta elővetettem a Diktálmányt, de hát eccerűen nem érek rá!
Nagyon sok a dolgom egész nap! Reggeli előtt már Mazsit ragadom nyakon, amibe Lui is beleszól, és ezt a hangoskodást a személyzet nem tűri, mondván, a szomszédok még alszanak… Hovatovább teljes terror alatt vagyunk! … A kaja után megvárjuk, amíg az inasok is esznek, - onnan is leesik néhány „utolsó” falat – aztán rövid időre visszaheverünk, hagyjuk, hogy G. bekapcsolja a gépet, komolyabb beletemetkezésre úgysem lesz rá ideje, kicibáljuk a napsütésre, és indul a gyíkvadászat, gödörásás, komposzt halom átvizsgálás, tóba-tapicskolás, kicsi labdázás, kötelezés, de főleg sok-sok birkózás, hajkurászás. Késő délelőtt visszavonulunk, mert már csak pihegni tudunk a melegtől, de délután estig folytatjuk. Közben csendespihi G.-n, aki néha kimászik alólunk, majd lezavar bennünket, hogy újra elfoglalhassa a rangsorban őt megillető helyét alattunk.
Nemrégen kiderítettem, hogy megvan az új Hercegnői Batár! Már a múltkori Vizsla-Piknik idején is bent állt a garázsban, nekünk mégis a régi szekérrel kellett utaznunk! Felháborító! A személyzet arra hivatkozott, hogy nincs benne üléshuzat, és különben is fel kell törni a bejárót, mert leér a 72 lovas hintó alja… G. persze az óccsóbb megoldást javasolta, de az ő véleménye nincs számításba véve, mióta csak a nyakán fölül egészséges… (Persze ez az „egészséges” is csak az ő meggyőződése…)
B. „szakembert” hívott, és 3 óra alatt „újrabetonozódott” a garázs előtti járdaszakasz, most már nem tudják elsumákolni az új járgány felavatását! Alig várom, hogy végre belakjuk, kicsit otthonosabbá tegyük, saját illattal lássuk el, néhány szőrszállal díszítsük, kaparással feldobjuk. Utáljuk az „újszagot”, tavaly G. beszerzett valami hűtőmatracokat, de mi aztán nagy ívben elkerültük, mert tényleg műanyag szagú volt, talán idén már kiheverte a bűzölgést. Mi vizslák igazán kifinomult ízléssel rendelkezünk, nem tudom, miért nem azokat az illatokat szeretik a kétlábúak, amiket mi…
Legalábbis nálunk a személyzet utálkozva fintorog és azonnal zuhany után kajabál, ha kedvünkre való parfümmel kenjük be magunkat… Szóval remélem, hamarosan kipróbálhatjuk az új Hercegnői Batárt, mert alig két hét múlva újra Vizsla-Piknik… és addig még fel is kell matricázni, hogy a ”felségjelzésről” mindenki megtudja, a Rezidencia uralkodói furikáznak benne!
Néhány napja újra feltettem a Fészre Mazsi inaskereső posztját, rengetegen megosztották, és már jelentkezett is egy ígéretes alkalmazott! Persze G. szerint mi erről még nem tudunk, meghagyom ebbéli hitében… de azért jóval többet játszunk kis vendégünkkel, hátha hirtelen kell búcsúzni…
Ma egész délelőtt esett az eső, délután is teljesen borult volt, de legalább sikerült az inast ideszuszakolni a géphez! Ha nem is aranyat, de valamit ér ez a májusi eső! Vizslát!
Így szoktam Mazsival játszani...
Az inas kimászott alólunk egy fotó kedvéért... |
Szurkolok nektek, vagyis Mazsinak, hogy végre találjon egy jó gazdát. Ti pedig békességben megmaradhattok kettecskén.
VálaszTörlésAz új batárhoz gratulálok - és ügyesek voltak az alattvalók, ha a járda-átépítést is megoldották már.
Előbb-utóbb csak eljutok, megnézni......
Bizony, úgy van, hogy Mazsi hétfőn megy..... de "melegváltással"... Sajnos Johnnynak a kis foltos 6 hónapos fiúcskának nincs helye... Ha Lui nem eszi meg, nálunk fog dekkolni egy ideig... (A személyzet reménye szerint minél rövidebb ideig...) Reméljük, hogy azért egyszercsak tényleg ideérsz, még azelőtt, hogy a simiző-töpiosztó kezedet teljesen lekaszabolnád! Gyógyuljon be mielőbb a praclid, nekünk is szükségünk van rá!
VálaszTörlés