09. 10. kedd
Tegnap óta valahogy csendesebb a Rezidencia… Duma gazdihoz költözött!
Sajnos egész délelőtt szakadt az eső, bekényszerültünk a belső termekbe… igaz, az eső nem zavarta volna a kicsiket, ők nem vizslák! Eddig is boldogan játszottak kint, ha zuhogott is, de most ajtócserék voltak, így a folyosóra sem mehettünk ki… túléltük, csendben is voltunk, mert az inas itt ücsörgött közöttünk.
Aztán jöttek Dumáért, aki valamit sejtett, mert még a kekszért sem vett részt az össznépi tolongásban, de végül kézre kerítették, és ölbe kapva elhagyta a Rezidenciát…
Füles sokáig feküdt bánatosan az ajtónál, ami mögött eltűnt a tesója, de estére már valahogy túltette magát rajta, hiszen G. elmagyarázta neki, hogy Dumának most már örökös gazdija lesz, és neki is hamarosan keríteni fogunk egy kétlábút, aki a nap 24 órájában csak az ő kívánságait fogja lesni… Ezt az apró túlzást örömmel elhitte, és különben is, itt volt a vacsoraidő….. Ezt pedig ő se szokta kihagyni.
Aztán játszottam is vele, elfáradva ment aludni az eddigi közös matracra.
Ma újra süt a nap, vidámság van, rohangászunk, és G. örömére felszántjuk az udvart. Pompás mulatság!
Légy boldog kicsi Dumácska az új helyen, tartsd meg a Rezidenciát jó emlékeid között, mi sem felejtünk! Vizslát!
Sajnos egész délelőtt szakadt az eső, bekényszerültünk a belső termekbe… igaz, az eső nem zavarta volna a kicsiket, ők nem vizslák! Eddig is boldogan játszottak kint, ha zuhogott is, de most ajtócserék voltak, így a folyosóra sem mehettünk ki… túléltük, csendben is voltunk, mert az inas itt ücsörgött közöttünk.
Aztán jöttek Dumáért, aki valamit sejtett, mert még a kekszért sem vett részt az össznépi tolongásban, de végül kézre kerítették, és ölbe kapva elhagyta a Rezidenciát…
Füles sokáig feküdt bánatosan az ajtónál, ami mögött eltűnt a tesója, de estére már valahogy túltette magát rajta, hiszen G. elmagyarázta neki, hogy Dumának most már örökös gazdija lesz, és neki is hamarosan keríteni fogunk egy kétlábút, aki a nap 24 órájában csak az ő kívánságait fogja lesni… Ezt az apró túlzást örömmel elhitte, és különben is, itt volt a vacsoraidő….. Ezt pedig ő se szokta kihagyni.
Aztán játszottam is vele, elfáradva ment aludni az eddigi közös matracra.
Ma újra süt a nap, vidámság van, rohangászunk, és G. örömére felszántjuk az udvart. Pompás mulatság!
Légy boldog kicsi Dumácska az új helyen, tartsd meg a Rezidenciát jó emlékeid között, mi sem felejtünk! Vizslát!
Vasárnap még jó idő volt...
Utoljára együtt a két tesó... Füles és Duma |
Játszás van utolsó percig... |
Duma az új helyen |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése