05. 31. vasárnap
Hát, azért május végén már normálisabb idő is lehetne! Jó. tudom, a nyár még csak holnap kezdődik, de az elmúlt héten híján voltunk a napsütésnek, meg kellett fagyni! Még 20 fok se volt!
Ezért Szeder is kevesebb fogpiszkálót faragott, helyette éretlen körtét és szilvát nassolt a fákról, csoda, hogy még nem rontotta el a gyomrát!
Lui se tudott annyit napozni, „Belzebubival” nagy egyetértésben szaggatta a fügefa leveleit, tavaszi salátaként fogyasztva. Fene a gusztusukat! Jó, én is megkóstoltam, de nem lettem ennek a zöldségnek a rajongója.
Tegnap strandra mentünk! Előtte pénteken a karanténba belegárgyuló inas felpróbálta legújabb szerzeményét, de közöltem vele, hogy így nem jöhet velem a vizsla-találkozóra, mert „piknik” lesz, nem pedig „maszkabál”. Nem fogok vele szégyenkezni a többiek előtt!
Mivel kegyes Hercegnő vagyok, engesztelésképpen kineveztem Rezidenciaparancsnoknak, és járványhelyzetben tisztifőszolgai rangban teljhatalmat biztosítottam neki, hogy utasításokat adhasson Luinak, Szedernek, és a Borcsi nevű asztali PC-nek vírusirtó program végrehajtására…. Izé… Én még jól vagyok, de a vén inasnak feladatot kellett adnom, mert az utóbbi héten Szeder-Belzebubi is szokatlanul rendesen viselkedett, G. kezdett eltunyulni!
Ezért is volt jó, hogy tegnap kiszabadultunk az idei első „járványkergető” vizsla-piknikre.
Az inas ugyan öltözködésnél már dünnyögött, hogy ki kellett engedni egy icipicit a tavalyi piknikező hámomat, „úgy látszik még nem érte el a lájtos kajám a kívánt eredményt”, mire én közöltem, hogy nyilván a szekrényben-állástól ment össze az a huncut hám!
Végre elindultunk, Lui és Szeder itthon maradt.
Odaérve nem fogadott Bolygó köszöntése, és Katicáék sem ültek a megszokott helyükön…
De lassan szivárogni kezdtek a többiek, Fülesen kívül csupa új arc, ezért kicsit meg is voltam illetődve… Azért félénken már játszani próbáltam Atlasszal, hiába na, nem vagyok olyan flörtölgető plázacica!
A vízbe aztán végképp nem mentem, nekem túl hideg, és nedves volt. A személyzetem bízik benne, hogy ha melegebb lesz, valahogy be tudnak majd csalogatni… kíváncsi leszek, mivel próbálkoznak!
Most mindenesetre inkább csendes szemlélője voltam a többiek pancsolásának, futkározásának.
Társaim kísérői kitettek magukért, mindenhol előkerült valami finomság a rejtett zsebekből, azt hiszem, tegnap nem sikerült lépéseket tenni nyári vonalaim visszaszerzésére…
Ám ennek ellenére nagyon meg voltam elégedve a Füles, Xéna, Luca, Albert, Atlasz és Leó társaságában eltöltött néhány órával! Remélem, hogy nem sokat kell várni az újabb találkozásig!
Hazaérve kidőltem… Igaz, a vacsit nem tudtam kihagyni, hiszen Luiék majd’ éhen haltak, nem maradhatott üresen az én tányérom se… az is igaz, csak zóna adagot kaptam…
Holnaptól fogyózni fogok! Vizslát!
Ezért Szeder is kevesebb fogpiszkálót faragott, helyette éretlen körtét és szilvát nassolt a fákról, csoda, hogy még nem rontotta el a gyomrát!
Lui se tudott annyit napozni, „Belzebubival” nagy egyetértésben szaggatta a fügefa leveleit, tavaszi salátaként fogyasztva. Fene a gusztusukat! Jó, én is megkóstoltam, de nem lettem ennek a zöldségnek a rajongója.
Tegnap strandra mentünk! Előtte pénteken a karanténba belegárgyuló inas felpróbálta legújabb szerzeményét, de közöltem vele, hogy így nem jöhet velem a vizsla-találkozóra, mert „piknik” lesz, nem pedig „maszkabál”. Nem fogok vele szégyenkezni a többiek előtt!
Mivel kegyes Hercegnő vagyok, engesztelésképpen kineveztem Rezidenciaparancsnoknak, és járványhelyzetben tisztifőszolgai rangban teljhatalmat biztosítottam neki, hogy utasításokat adhasson Luinak, Szedernek, és a Borcsi nevű asztali PC-nek vírusirtó program végrehajtására…. Izé… Én még jól vagyok, de a vén inasnak feladatot kellett adnom, mert az utóbbi héten Szeder-Belzebubi is szokatlanul rendesen viselkedett, G. kezdett eltunyulni!
Ezért is volt jó, hogy tegnap kiszabadultunk az idei első „járványkergető” vizsla-piknikre.
Az inas ugyan öltözködésnél már dünnyögött, hogy ki kellett engedni egy icipicit a tavalyi piknikező hámomat, „úgy látszik még nem érte el a lájtos kajám a kívánt eredményt”, mire én közöltem, hogy nyilván a szekrényben-állástól ment össze az a huncut hám!
Végre elindultunk, Lui és Szeder itthon maradt.
Odaérve nem fogadott Bolygó köszöntése, és Katicáék sem ültek a megszokott helyükön…
De lassan szivárogni kezdtek a többiek, Fülesen kívül csupa új arc, ezért kicsit meg is voltam illetődve… Azért félénken már játszani próbáltam Atlasszal, hiába na, nem vagyok olyan flörtölgető plázacica!
A vízbe aztán végképp nem mentem, nekem túl hideg, és nedves volt. A személyzetem bízik benne, hogy ha melegebb lesz, valahogy be tudnak majd csalogatni… kíváncsi leszek, mivel próbálkoznak!
Most mindenesetre inkább csendes szemlélője voltam a többiek pancsolásának, futkározásának.
Társaim kísérői kitettek magukért, mindenhol előkerült valami finomság a rejtett zsebekből, azt hiszem, tegnap nem sikerült lépéseket tenni nyári vonalaim visszaszerzésére…
Ám ennek ellenére nagyon meg voltam elégedve a Füles, Xéna, Luca, Albert, Atlasz és Leó társaságában eltöltött néhány órával! Remélem, hogy nem sokat kell várni az újabb találkozásig!Hazaérve kidőltem… Igaz, a vacsit nem tudtam kihagyni, hiszen Luiék majd’ éhen haltak, nem maradhatott üresen az én tányérom se… az is igaz, csak zóna adagot kaptam…
Holnaptól fogyózni fogok! Vizslát!
 |
| A Rezidencia kinevezett víruskergetője... |
 |
| Szeder dolgozik... |
 |
| Nojcsival |
 |
| "Szedd már elő azt a finom valamit!" |
A vén inas valahol lemaradt, én pedig nem akartam nélküle továbbmenni, hátha elveszik...
 |
Megjött a töpiiiii!  |
 |
| Itt is nasizni kell! |
 |
| "...Tyúkot vettem a vásárban fél pénzen..." |
 |
| Egy kis sült májacska... |
 |
| Várok a soromra türelmesen... |
 |
| Nem éheztünk... |
 |
| És itt is van kaja! |
