Nagyberki Zsarolta vakkantásai

10. 06. kedd

Szerencsére még mindig nem köszöntött be a napokig tartó eső, de már közeledik… Néha már kivillantotta a foga fehérét, akárcsak Gombi…
Gombi villantását az inas ujja bánta, majd egy koki landolt Gombi buksiján, amit ő nagy nyivákolással és sértődéssel vett tudomásul! Annyira azért nem volt megzakkanva, hogy ne ácsingózzon egy újabb falatért, miután G. leragasztotta halálos sérülését!
Gombiról nem lehet elmondani, hogy válogatós, mindenfajta ehetőt szívesen fogad, beleértve a személyzet szabadon hagyott testrészeit is… Eddig a két törpének a teraszon volt felszolgálva a kaja, a konyhától az „étkezdéig” vezető 6 métert a terrorgombóc az inas nadrágjába csimpaszkodva, kerregve teszi meg, miközben Csipike már előreszaladva várja az adagját. Kint Gombi már szépen leül, és úgy várja, hogy megkapja a tálkáját, aztán Csipke is enni kezd, de ő sokkal komótosabb. A törpetornádó amint befejezte, máris ott terem, az a legbiztosabb, ha az inas ölbe veszi, és együtt szurkolnak Csipikének, hogy nyugalomban el tudja majszolni az utolsó falatját is.
Még mindig szinte egész nap kint játszunk, kivéve, amikor csepeg, vagy zuhog! Olyankor Csipike is leereszkedik közénk, és ha szabad a kanapé, azonnal elfoglalja. Ezt úgy hozza tudomásunkra, hogy pillanatok alatt összegyömöszöli a kanapét beborító takarót, és az alatta levő lepedőt! Az inas ennek kevésbé örül, de újra és újra rezignáltan visszaigazítja… Csak az megy nehezen a fejébe, hogyan képes egy 5 kilós „plüss” másodpercek alatt ugyanarra, mint a 30 kilós Lui… Mert Lui allűrjeit már megszokta a személyzet, ő nem tűr meg semmi félrekaparhatót maga alatt. Amikor – majdnem 5 évvel ezelőtt - érte mentek, és elhozták, akkor is a kutyaházból kifötört rongykazallal fogadta őket…
Gombi is elszórakozik bent, ő a fotelokról rángatja le a takarókat, hacsak mi nem alszunk éppen rajtuk. Mert mi bizony Luival durmolunk többnyire, amikor kint ázik a kert. Igaz, a Terrorgombóc még mindig nem rágott szét semmit, G. nem győz ámuldozni, de meg lesz még ennek a böjtje, szerintem a szeme se áll jól a törpének, csak az alkalomra vár! Hajnalonta nekem is erélyesen figyelmeztetnem kell, hogy hagyjon még aludni! Luit is zaklatja, nem hiszi el, hogy nála a tűzzel játszik, bár Lui egyre inkább szereti a békességet… Mivel Gombi még mindig G. ágyában alszik, (ugye a felügyelet kedvéért), és úgy dönt, hogy ideje felkelni, egyszerűen átgázol Lui foteljába, ami az ágyhoz legközelebb van. Szegény Lui egy kis morranással azonnal leugrik, és előzékenyen végignézi, amíg a terrorista lekászálódik a földre, és tovább folytatja a hajnali ébresztőt! Fél 7-kor! Mert neki akkor kezdődik a nap! Nekünk pedig szerencsés esetben van még fél óránk, így Lui visszamászik, ki nem hagyná azt a fél órát… és én sem! Vizslát!