07. 27. kedd

 

Kipusztultak a halacskáim, és ez most nem Pötyi számlájára írandó…

A személyzet nem vett észre semmit, mindaddig, míg Szeder az utolsó rágcsálásának neki nem kezdett…

Ez lesz az első év életemben, amikor télen nem lesznek áttelelő halacskáim a folyosói akváriumban

Pötyi a múlt héten megint alakított… Az inasunk megkapta a hőn áhított vizipisztolyt, amivel – szerinte – nagy hatásfokkal kezelheti a mi „renitensségeinket”… Ez tartott két napig, akkor Pötyi megunta a terrort, és kihasználva egy „pillanatnyi” félórát, hatástalanította a fegyvert! Pötyike igazi békeharcos!!! Az inas persze „őrjöngött”, de hát úgy kell neki, ő hagyta őrizetlenül az asztalon a kisstílű játékszerét!

Múlt csütörtökön aztán Kata elvitte ivartalanítani a kisasszonyt… „nesze neked jutalom…” Egész nap kókadozott utána szegény. Abban a sárga ruciban érkezett vissza, amiben Csioike is feszített a műtétje után. A személyzet 3 nap után megkönyörült Pötyin, kibújhatott belőle! Szűk is volt neki, és ebben a kezdődő hőségben nem volt szívük „kényszerzubbonyban” tartani… mellesleg maga is elkezdett vetkőzni, a lukat B. összevarrta…

B. tegnap reggel elhagyta a Rezidenciát! Nem hittük el, hogy estére nem jön meg,
egész nap vártuk, de tényleg nem jött! A vén inas azt mondta, nyaralni ment… Nyaralni? Hova? Nélkülünk???  Kénytelenek voltunk beérni G.-vel, és ez pár napig így is marad… ráadásul ez a hőség… Hatalmas a zaj is, az inas szerint „G dúrban zúgják a fákon a kabócák, hogy láss csodát, láss ezer csodát…„ elkeserítő! Tennünk kell valamit, hogy ne punnyadjunk bele az unalomba… Vizslát!

 

tyi a műtét után... 

 

ÉN! 

Viselkedjetek rendesen! 

Hogy lehet ilyen melegben birkózniii? 

A sármos Lui!  

 

Csipike is jól van!   

                                Kaptunk videót a 2017 nyarán Pátroháról mentett Léditől!   

 

07. 19. hétfő

 

"Ahogy elkezdődött..."

Így indult a fészbuk oldalam 7 évvel ezelőtt...

"2014. 07. 19.

CSALTAM!

Nem 100 éves vagyok, csak 3 hónapos. Nagyberkiben születtem, és 2 hónap után kerültem Pécsre június 21.-én. Most itt kezdem beteljesíteni küldetésemet: az emberek, elsősorban a Gazdik átnevelését. Tegnap megkaptam az utolsó kölyök-oltást is, így már csak a chip, és a Harapási Engedélyezés van hátra, de a harapás megy anélkül is. Sűrű elfoglaltságom miatt nem fogok minden nap jelentkezni, de ha mondanivalóm van, akkor igen.

Egyébként még annyit, hogy intenzíven tanulom a lakberendező és kertépítő szakot, amiben már kisebb sikereket is elértem. Önként vállalt feladataim közé tartozik a kert karbantartása: hullott gyümölcs, fenyőtoboz, csigahéj, faágak, kövek, elszáradt nád, stb. összegyűjtése, hát nézzen ki valahogy az a kert, ha már van, nemigaz? Mára már sikerült a gyümölcsök fáról szüretelése is, úgy láttam a Gazdik ennek kifejezetten örülnek. Ha sikerül, én is belekóstolok némelyikbe ( a többit csak megrágom ), mert kell a vitamin az ilyen kiskutyának. Ebből kifolyólag esős napokon franciásan étkezem: csigát táppal, de a csigát beviszem a szobába, hogy nyugodt körülmények között fogyasszam el, ezt –ha észreveszik - a Gazdik nem nagyon szeretik, hogy miért? Most elfáradtam, megyek pihenni."

 07. 19. hétfő

G. Ő a második volt ideiglenesünk, akiről tudjuk, hogy végleg elment...

R.I.P. Mazsola! 

"

Fertály Katalin Mariann Németh és Nagyberki Zsarolta társaságában

Mazsi (Mazsola) kicsit több, mint 1 éve került gondozásunkba 15 évesen.

1 éve álomgazdihoz költözött.

Az elmúlt 1 évben Mazsi állandó látogatója volt az állatorvosi rendelőknek.

Télen méhgyulladása volt, amit szerencsésen átvészelt. Mivel már akkor 15 éves volt, amikor hozzánk került, nem mertük elaltatni az ivartalanításhoz. De sajnos így a méhgyulladás miatt mindenképpen át kellett esnie a műtéten.

Pár napja kezdett rosszul enni. Először a melegre gyanakodtunk.

A gazdi rohant vele orvoshoz. Volt vérvétel, aminek majd holnap lesz meg az eredménye.

Kapott gyógyszereket és jobban is lett, de ma este Mazsi nagyon rosszul lett. Megint sprint az orvoshoz.

Sajnos el kellett engednünk Mazsit, mert veseelégtelensége volt és szenvedett.

Sajnos csak 1 boldog évet adhattunk neki!

R.I.P. Mazsola!"

 

07. 16. péntek

 

G. füstölög a pipától… Nemrég „hűtőmellényt” kaptunk, mivel a hűtőmatracot és a ventilátort utáljuk, és az inas azt hitte, majd a mellényért hálásak leszünk a visszatért kánikulában…

Azzal kezdődött, hogy úgy kellett „ránk erőszakolni”, de utána már úgy tűnt, felfogtuk az áldásos hatását. Nos, tegnapelőtt, harmadik alkalommal, Lui lerágta magáról az 5 ezer forintos csúcstechnológiát, ráadásul a Dokibácsi is aznap gombolt le G.-ről egy tetemes összeget az évenkénti oltásaink fejében, az inast azóta eszi a méreg! Bosszúból bekapcsolta a ventilátort is, amit eddig – ránk való tekintettel – nem tett meg! Azt mondta, felejtsük el a toleranciáját, eztán üvölteni fog, és élesre kovácsoltatja a nádpálcát…

Szeder persze ilyenkor se hagyja abba a felesleges óbégatást, Pötyike is állandóan készen áll valami váratlan húzásra, de most nem ők vannak a célkeresztben.

Lui azt mondja, ne foglalkozzunk a vén inassal, ha kicsit lehűl a levegő, majd belőle is távozik a felesleges gőz! Valószínű így is van, mert Szeder egyre inkább harsonázik, ezzel jelezve a normálisabb hőfokok visszatértét, és a vén inas is csillapulni látszik…

A védenceink nem kaptak mellényt, G. azt mondta, legyen annyi eszük, hogy bejönnek a hűvösebbre! Be is jöttek, nem kaptak hőgutát, még csak nem is nagyon lihegtek…

De akkor mi miért kaptunk hüsi-mellényt? Nekünk nincs annyi eszünk, hogy időben bejöjjünk???

Töprengeni fogok ezen! Vizslát!

 

ÉN! 

Lui is őszül egy kicsit... 

Pötyike, az "ártatlanság megtestesitője"!  

Szeder... 

Egy kis játék estefelé... 

"Mindenki másképp csinálja"... 

Szeder és Lui, az aktuális "fekete bárányok"...