06. 19. kedd
Ismét Johnnyval kezdem…
A kis kábelfektető szakember úgy látszik heti váltásban vállalta a melót. És mivel váratlanul állt munkába, G. az első két éjjelen gyanútlanul caplatott bele a termelés eredményébe… (Azért a másodikba is, mert nem jött rá az első után, hogy itt bizony felelősségteljes, elhivatott
kábelgyártó szakember működteti az üzemet, aki nem hagy ki egy napot sem! Mióta erre rájött, vén inasom egy zseblámpa társaságában rója éjszakai körútjait. Ennek meg is lett az eredménye, mert sokkal könnyebben, egyben szállíthatta a „raktárba” az elkészült terméket, nem kellett neki a szandáljáról levakarnia éjnek évadján, mint az elején…
Mire azonban megszokta, Pandabocink beszüntette a termelést, éppoly hirtelen, mint ahogy elkezdte! G. most éjjelente tanácstalanul elemlámpázza az üres lerakóhelyet…
A múlt héten Johnnynak látogatója érkezett, reménybeli „örökösgazdi” jött ismerkedni vele. Mi Luival el voltunk zárva, így csak hallomásból értesültünk, hogy Pandaboci igyekezett a „reménybeli” szívébe férkőzni, amit sikeresen abszolvált is a kétlábú alapos körbenyalásával. Hogy mi lesz a vége, még nem tudjuk, mert 2 konkurens ebzet is van a látogatónk kívánságlistáján.
Szombaton Perec volt nálunk egy kis időre, de csak akkor jött rá a Johnnyval-játszhatnék, amikor már hazafelé indultak. No, majd legközelebb!
Vasárnap nagy nap volt! Az időjósok hagymázas álmai ellenére Vizsla-Piknikre mentünk! És nem is akárhova, hanem a Hirdi Kutyastrandra!
Mint régebben már kiderült, én nem vagyok kimondottan vizitündér, de strandon még nem jártunk, ezt is ki kell próbálni!
Elindultunk, működött a klíma!
Végre rangomat megilletően utazhattam!
Napsütéses, szép időben értünk oda, az időjáráshoz passzoló gyönyörű helyre! Hatalmas parkszerű füves terület (szépen lenyírva… toklásznak híre hamva sincs!), a kétlábúaknak fedett ülőhelyek, a tóba is könnyű a bejárás, tisztaság… szóval a személyzet minden kívánalmának megfelelt! (Bár G. egy fröccs automatát el tudna még képzelni, a pad mellett)
Mi értünk oda elsőnek, de hamarosan jöttek a többiek: Maya, Lola, Zara, Borcsa, Fáni, Csenge, Zánó. Lui. – meglátva Snoopyékat – hadat üzent a szászvári falkának! … Snoopyt kilyukasztotta, Dugóba is belekötött, és a gazdinak is csak a gyúrúje mentette meg az ujját… Pórázra, büntibe került hosszabb időre! Legközelebb szájkosarat irányzott elő G.
Az egyre sokasodó többiek ezalatt pancsoltak, rohangáltak, sarat dagasztottak a személyzet legnagyobb élvezetére!
:) Én végre találkozhattam kölyökkori barátnőmmel, - Zarával – akinek a kedvéért hasig még a tóba is belemerészkedtem! Mentem volna tovább is, de túl vizesnek találtam… Bezzeg Johnny! Elemében érezte magát, néhány szép hasast is bemutatott, csakhogy botot, labdát elcsórhasson a többiektől. Hordta kifelé a nedvességet a partra rendületlenül! Óriásiakat rohangászott, az elmaradhatatlan töpi-nasi-juti-virsli osztásokkor is igyekezett mindenkit megelőzni, sőt a „helyi véderő”, egy közép-ázsiai juhász hüledezésével mit sem törődve, belekóstolt annak kajájába, bekukkantott a házába is. Hiába mondta a gazdija, hogy a kutyus jámbor lélek, én mégis inkább azt hiszem, hogy a „terrorpocok” mérhetetlen pofátlanságán megrökönyödve nem jutott még szóhoz sem!
A végére 13-an lettünk, inasa elhozta bemutatni Larát, a Bakonyai Falka legújabb tagját. Legközelebb majd megismerkedek én is vele, mert még nagyon félénk.
A jól telő délután után hazaérve még vacsizni is kellett, aztán lassan kidőltünk. A személyzet pedig elhatározta, hogy nyáron mindenképpen ezen az idilli helyen tartjuk a piknikeket, és erre én is áldásomat adtam! Lehet, hogy úúúszni is megtanulok!
=D Vizslát!
A kis kábelfektető szakember úgy látszik heti váltásban vállalta a melót. És mivel váratlanul állt munkába, G. az első két éjjelen gyanútlanul caplatott bele a termelés eredményébe… (Azért a másodikba is, mert nem jött rá az első után, hogy itt bizony felelősségteljes, elhivatott
kábelgyártó szakember működteti az üzemet, aki nem hagy ki egy napot sem! Mióta erre rájött, vén inasom egy zseblámpa társaságában rója éjszakai körútjait. Ennek meg is lett az eredménye, mert sokkal könnyebben, egyben szállíthatta a „raktárba” az elkészült terméket, nem kellett neki a szandáljáról levakarnia éjnek évadján, mint az elején…
Mire azonban megszokta, Pandabocink beszüntette a termelést, éppoly hirtelen, mint ahogy elkezdte! G. most éjjelente tanácstalanul elemlámpázza az üres lerakóhelyet…
A múlt héten Johnnynak látogatója érkezett, reménybeli „örökösgazdi” jött ismerkedni vele. Mi Luival el voltunk zárva, így csak hallomásból értesültünk, hogy Pandaboci igyekezett a „reménybeli” szívébe férkőzni, amit sikeresen abszolvált is a kétlábú alapos körbenyalásával. Hogy mi lesz a vége, még nem tudjuk, mert 2 konkurens ebzet is van a látogatónk kívánságlistáján.
Szombaton Perec volt nálunk egy kis időre, de csak akkor jött rá a Johnnyval-játszhatnék, amikor már hazafelé indultak. No, majd legközelebb!
Vasárnap nagy nap volt! Az időjósok hagymázas álmai ellenére Vizsla-Piknikre mentünk! És nem is akárhova, hanem a Hirdi Kutyastrandra!
Mint régebben már kiderült, én nem vagyok kimondottan vizitündér, de strandon még nem jártunk, ezt is ki kell próbálni!
Elindultunk, működött a klíma!
Végre rangomat megilletően utazhattam!
Napsütéses, szép időben értünk oda, az időjáráshoz passzoló gyönyörű helyre! Hatalmas parkszerű füves terület (szépen lenyírva… toklásznak híre hamva sincs!), a kétlábúaknak fedett ülőhelyek, a tóba is könnyű a bejárás, tisztaság… szóval a személyzet minden kívánalmának megfelelt! (Bár G. egy fröccs automatát el tudna még képzelni, a pad mellett)
Mi értünk oda elsőnek, de hamarosan jöttek a többiek: Maya, Lola, Zara, Borcsa, Fáni, Csenge, Zánó. Lui. – meglátva Snoopyékat – hadat üzent a szászvári falkának! … Snoopyt kilyukasztotta, Dugóba is belekötött, és a gazdinak is csak a gyúrúje mentette meg az ujját… Pórázra, büntibe került hosszabb időre! Legközelebb szájkosarat irányzott elő G.
Az egyre sokasodó többiek ezalatt pancsoltak, rohangáltak, sarat dagasztottak a személyzet legnagyobb élvezetére!
:) Én végre találkozhattam kölyökkori barátnőmmel, - Zarával – akinek a kedvéért hasig még a tóba is belemerészkedtem! Mentem volna tovább is, de túl vizesnek találtam… Bezzeg Johnny! Elemében érezte magát, néhány szép hasast is bemutatott, csakhogy botot, labdát elcsórhasson a többiektől. Hordta kifelé a nedvességet a partra rendületlenül! Óriásiakat rohangászott, az elmaradhatatlan töpi-nasi-juti-virsli osztásokkor is igyekezett mindenkit megelőzni, sőt a „helyi véderő”, egy közép-ázsiai juhász hüledezésével mit sem törődve, belekóstolt annak kajájába, bekukkantott a házába is. Hiába mondta a gazdija, hogy a kutyus jámbor lélek, én mégis inkább azt hiszem, hogy a „terrorpocok” mérhetetlen pofátlanságán megrökönyödve nem jutott még szóhoz sem!A végére 13-an lettünk, inasa elhozta bemutatni Larát, a Bakonyai Falka legújabb tagját. Legközelebb majd megismerkedek én is vele, mert még nagyon félénk.
A jól telő délután után hazaérve még vacsizni is kellett, aztán lassan kidőltünk. A személyzet pedig elhatározta, hogy nyáron mindenképpen ezen az idilli helyen tartjuk a piknikeket, és erre én is áldásomat adtam! Lehet, hogy úúúszni is megtanulok!
=D Vizslát! |
| Johnny 5 percre felügyelet nélkül maradt... |
Szuper hely!
Szuper hely!
 |
| Zarával... |
 |
| Nagyon vizes lettem... |
 |
| Ez az az izééé, amibe bele kéne gázolnom? |
 |
| Johnny élvezi... |
 |
| Csengével és Luival |
 |
| És még árnyék is van! |
 |
| Felirat hozzáadása |
 |
| Enni is kell, nem csak sportolni! |
 |
| Kézbűvölés... |
 |
| "Élvezet..." |
 |
| Töpi is van! |
 |
| Lara, a kis félős... |
Pompás program lehetett és milyen jó, hogy ennyien eljöttek az első vizes találkozóra. Szerintem is sokkal jobb hely, mint a kertvárosi....
VálaszTörlésIgen, nagyon jó hely, a nyári piknikeket itt fogjuk tartani! :-)
VálaszTörlésTe is kitolhatnád eccer a Suzukidat a kedvünkért! :-)