06. 27. szerda
Most már épp itt az ideje, hogy ide is lediktáljam…
A Rezidencia Pandabékabocija, G. terrorbogyója szombatom végleges inasaihoz költözött!
Vén inasom bizony azóta csak tunyul, tessék-lássék velünk zsörtölődik, aminek semmi értelme nincs, hiszen mi nem mászunk be naponta az aranyhalak közé, amit például Johnny a hirdi strandolás után bizony megtett, persze tudta, hogy nem szabad, ám G. éberségét kicselezve mindig megtalálta a kellő alkalmat. Eztán, ha módja volt rá, beóvakodott az inas ágyára szárítkozni, és ez is sikerült neki rendszerint. Amikor véletlenül lebukott, egyszerűen hanyatt vágta magát, és nagy farkcsóválás mellett mancsolta a közben előkerült nádpálcát. És persze, hogy nem lehet egy kis bociszemű puncsoló ebecskét hasbapálcázni… G. ilyenkor morgott valamit, aztán megtörölgette, hogy ne hagyjon több tócsát maga után a kis imposztor, és újra szent volt a béke….. a következő csínytevésig… A személyzet arra is rájött, hogy Johnnyban nagy az erő és az elszántság! Nekem például eszembe se jutott volna a tavacskám fenekéről szárazra cibálni a cserepes tündérrózsát… ő megtette! Mivel agyagcserépben van, legalább 8 kiló a súlya, igaz, mire partra ráncigálta, sajnos a cserépben csak a csonk maradt, a levél- és virágszárak nem bírták a strapát.
Na, így jött el a szombat, mikoris Kata G. társaságában vitte Johnnyt a megbeszélt találkozóra, hogy leendő uralkodótársaival kicsit semleges területen ismerkedjen. A cél a strand volt, hamarosan megérkezett Snoopy és Dugó is a rezidenciájuk ellátására hivatott személyzettel. Nem lett szertartásos ismerkedés, ahogy a kétlábúak mondják, egyből belecsaptak a lecsóba! Rohangálás, játék, pancsolás! G. 1 napos garanciát vállalt a terrorpocokra, mondván, vasárnap még vissza lehet hozni, ha mindjárt első nap szétkapja a házat! :)
Sajnos, Johnny nem szerezte meg nekem ezt az örömöt, én igazán jól el voltam vele, Luival nem lehet olyan jókat birkózni… Persze a rezidencia mindenlábszámú lakója örül, hogy szuperjó helyre, szerető családba tette le véglegesen a kis hátsóját!
Pandoboci szerencsére a vizslás csoportunkban maradt, remélem, minden hónapban fogunk vele találkozni, no és persze Snoopyékkal is! (Az inas már megmutatta a harapásgátlót Luinak, úgy néztem, a csokitesó „halálra rémült 🤣 …)
A hétvége óta bizony nagy a nyugalom… vakkanthatnám, hogy unalom… Kíváncsi leszek, a vén inas mikor keres már nekünk egy újabb idilakót, bár pillanatnyilag még tart B. „elsárkányosodásától”, ami rezidenciánk egén némi viharfellegek megjelenését okozná… Vizslát!
A Rezidencia Pandabékabocija, G. terrorbogyója szombatom végleges inasaihoz költözött!
Vén inasom bizony azóta csak tunyul, tessék-lássék velünk zsörtölődik, aminek semmi értelme nincs, hiszen mi nem mászunk be naponta az aranyhalak közé, amit például Johnny a hirdi strandolás után bizony megtett, persze tudta, hogy nem szabad, ám G. éberségét kicselezve mindig megtalálta a kellő alkalmat. Eztán, ha módja volt rá, beóvakodott az inas ágyára szárítkozni, és ez is sikerült neki rendszerint. Amikor véletlenül lebukott, egyszerűen hanyatt vágta magát, és nagy farkcsóválás mellett mancsolta a közben előkerült nádpálcát. És persze, hogy nem lehet egy kis bociszemű puncsoló ebecskét hasbapálcázni… G. ilyenkor morgott valamit, aztán megtörölgette, hogy ne hagyjon több tócsát maga után a kis imposztor, és újra szent volt a béke….. a következő csínytevésig… A személyzet arra is rájött, hogy Johnnyban nagy az erő és az elszántság! Nekem például eszembe se jutott volna a tavacskám fenekéről szárazra cibálni a cserepes tündérrózsát… ő megtette! Mivel agyagcserépben van, legalább 8 kiló a súlya, igaz, mire partra ráncigálta, sajnos a cserépben csak a csonk maradt, a levél- és virágszárak nem bírták a strapát.
Na, így jött el a szombat, mikoris Kata G. társaságában vitte Johnnyt a megbeszélt találkozóra, hogy leendő uralkodótársaival kicsit semleges területen ismerkedjen. A cél a strand volt, hamarosan megérkezett Snoopy és Dugó is a rezidenciájuk ellátására hivatott személyzettel. Nem lett szertartásos ismerkedés, ahogy a kétlábúak mondják, egyből belecsaptak a lecsóba! Rohangálás, játék, pancsolás! G. 1 napos garanciát vállalt a terrorpocokra, mondván, vasárnap még vissza lehet hozni, ha mindjárt első nap szétkapja a házat! :)
Sajnos, Johnny nem szerezte meg nekem ezt az örömöt, én igazán jól el voltam vele, Luival nem lehet olyan jókat birkózni… Persze a rezidencia mindenlábszámú lakója örül, hogy szuperjó helyre, szerető családba tette le véglegesen a kis hátsóját!
Pandoboci szerencsére a vizslás csoportunkban maradt, remélem, minden hónapban fogunk vele találkozni, no és persze Snoopyékkal is! (Az inas már megmutatta a harapásgátlót Luinak, úgy néztem, a csokitesó „halálra rémült 🤣 …)
A hétvége óta bizony nagy a nyugalom… vakkanthatnám, hogy unalom… Kíváncsi leszek, a vén inas mikor keres már nekünk egy újabb idilakót, bár pillanatnyilag még tart B. „elsárkányosodásától”, ami rezidenciánk egén némi viharfellegek megjelenését okozná… Vizslát!
Az uralkodó osztály... |
Valami nasi lesz? |
Johnny a cuki terrorbogyó |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése