Nagyberki Zsarolta vakkantásai

07. 16. hétfő
 
A múlt hét közepén Perecék voltak itt ismét, a törpefrakció hangos „éljenzéssel” fogadta őket, kisbarátnőm javára legyen vakkantva, csak kicsit borzolt, aztán napirendre tért felettük… („alattuk” elég nehéz lett volna bármire is térni… =D )
Nem sokat játszottunk, de egy kicsit elűzte az unalmat.
Luit újabban már-már az egekbe röpíti a gyíkászás iránti szenvedélye… Felfedezte, hogy a terasz fölötti átlátszó műanyag tetőn nem csak a madarak lopkodják a fügét, de a gyíkok is ott tornáznak majdnem teljes biztonságban. Ugyanis jaj nekik, ha leesnek! Ha Luin múlna, szemmelveréssel már mindegyiket leszólította volna, de hát nem varázsló, csak a teraszon tombol, ha nagyobb a mozgás, a székre pattanva, asztalra állva várja a sült galambot… illetve a „sült” gyíkot…
G. mostanában a törpék titokzatos csatája miatt idegeli magát, már hogy eddig még nem sikerült videóra kapnia a Bogi-Boni páros birkózását…
Mikor meghallja a rettenetes morranásokat, gépet felkapva igyekszik a másik szobába, villanyt kapcsol, gépet élesít, aztán maga előtt látja az egymás mellett vigyorogva hasaló két törpét! Mert ők csak suttyomban birkóznak egymással! 
Így a „Titánok harca” című rövidfilm rendezői változatának bemutatása még odébb van! =D
Tegnap végre nem volt unalom! Piknikelni mentünk!
A személyzet úgy gondolta, hogy a törpék itthon maradnak, „őrzik a házat”. Az inas szerint ez kisebb megrázkódtatás nekik, minthogy a strandon G. ölébe kucorodva rettegjék át azt a három órát…. Mert még velem se békültek meg annyira, hogy elengedjék magukat, ha játszani szeretnék valamelyikükkel. Bogi ugyan próbálkozott már elkapni a lábamat, de ha hozzáfordulok, rögtön hanyatt veti magát, és azt se szereti, ha a nyakát fogom finoman… Ezért ezt az inas se szereti, így megállítja a kezdődő hancúrt, pedig én igazán nem bántanám, még nyüszögök is neki…
Ezúttal Perec és Domi is velünk jött, aránylag hamar bepréselődtünk a batárba… persze az inas köztünk ült, sajnos egy idő után már nem tudtuk összébb préselni, hiába a nagyobb szekér, ez így mégsem kényelmes. Legközelebb hátrapakoltatjuk a csomagtartóba! Jó volt odaérve kiszállni, élveztük, ahogy Domi próbál utolérni bennünket…
A strand elején már Bolygóék fogadtak, de mi egészen hátravonultunk a megszaporodott Bakonyai Falkával együtt, akik már hatan cikáztak körülöttünk. 
Később megérkezett Nádja és Csenge is, így annak ellenére, hogy G. nagyobb létszámra számit ott, tizenketten voltunk a csoportból. A strand tele volt fajtársakkal, nem unatkoztunk. A személyzet sem, egészen addig éberen leste a mozgásunkat, míg meg nem nyugodott, hogy ezúttal Lui is rendesen viselkedik. Én szokás szerint csak hasig gázoltam a vízbe, mit lehessen tudni mekkora cápa feni rám az álkapcsát… A többiek jóval óvatlanabbak voltak, ki a vízből, be a vízbe, nagyon élvezték a pocsálást. Csenge komolyan úszott, a kis Magor is sikerrel próbálkozott, neki egyébként is meggyűlt a baja a szomszédos csivava falkával… Átment hozzájuk játszani, és az egyikük elengedett automata póráza beleakadt a lábába, ezen megijedve elég gyorsan húzta magával a póráz végén sipítozó zsebterminátort. Hamar megszabadították a vizslafit a madzagtól, de ő még hosszasan méltatlankodott… nem csodálom…
Talán Lui volt az egyedüli, akinek végig száraz maradt a tappancsa, ő inkább a szárazföldi rohangászásból vette ki a részét. Ezen a pikniken Töpisnénink igazoltan hiányzott, Csengéék virslije mentett meg bennünket az éhhaláltól!
A kétlábúaknak fagyit hoztak, a Rezidencia uralkodói, és a személyzet is köszöni!
Amikor elkezdtünk hazafelé készülődni, a kitett nagy tv-n már ment a vb döntő, de ez az inasomat már kevésbé érdekli, nem ragadtunk le szerencsére, siettünk haza vacsizni! Na meg várt minket a két apróság is! 
Alighanem tényleg a házat őrizték, jobban vakkantva a bejárati ajtót, ahol kimentük. Mindenesetre Bogi remegett örömében, ahogy G. ölébe felkecmergett… Hogy nem szégyelli magát, így kimutatni a boldogságát a vén inasom felé!
Gyorsan vacsiztunk, aztán hirtelen ránk tört a fáradtság… hát ennyi volt a júliusi vizsla-piknik! Vizslát!

Most elkapom a pockot...

Bogi

Boni

                                                              Az inas megint lekésett...

Gyíkászat Lui módra...

 

Most repül a sült "galamb"

"Bemenjünk... vagy ne...?"

Rohangászni mindenki szeret...

Jövünk!!!

Virslieső...