2019. december 29., vasárnap

12. 29. vasárnap

Eltelt a Karácsony, a személyzet egyszer kimenőt is kapott, mi rendesen viselkedtünk, Bolyhoska után is csak két tócsát kellett feltörölni.
Pénteken jöttek is megnézni a kis duracellt, mi nem jöhettünk ki a szobából, annál is inkább, mert a kétlábúakkal egy ivaros vetélytárs is érkezett, amint Lui megállapította! Elég hosszú ideig tartott a mustra, mint ahogy Luinak is, hogy helyreállítsa a rendet, miután kiszabadultunk! Mindenesetre kétszer is folyadékutánpótlást vett magához, mire úgy döntött, most már oké, sikerült felüljelölnie a vetélytárs nyomait az egész kertben… 
Bolyhoska viszont eltűnt!!! G. szerint váratlanul elvitték néhány órára „próbagazdisodni”, de nem hozták vissza…
Aztán jött az üzenet, hogy már nem is hozzák, mert örökbe fogadták! Boldog éveket Bolyhoska! Még elbúcsúzni se tudtunk… legalább egy utolsó tócsácskát itt hagyhattál volna G.-nek emlékül…
Egy, egyetlenegy este-éjszaka maradtunk csak a régi idők nyugalmában, amikor az inast középre ültetve a kanapénkon, hármasban nézhettük az esti híradót!
Mert tegnap Kata beállított egy, elsőre fehér felmosórongynak tűnő izével… Nekünk is van hasonló, de az nem mozog magától… gondoltuk újabb fejlesztés, interaktív izé… Aztán közelebbről megvizslatva kiderült, hogy ő is egy fajtárs, Bogi a neve, és akitől már/még eléggé tartok… Már kétszer megugatott…!!! A hírek szerint betámadja az okos nagykutyákat, amilyen én is vagyok, és mivel Luival úgy látszik „megnemtámadási szerződést” kötöttek, azt kell gondolnom, hogy engem, a legokosabbat támadja csak a frusztráltsága miatt… A személyzetet sem bántja, de hát róluk tudjuk, hogy a kétlábúak fejben sem érik el a vizslák szintjét! 
Sajnos látszik, hogy bántották is ezt az albínó hörcsögöt, mert a személyzet minden érintésére összerezzen, bár utána már kezdi elviselni, esetleg élvezni is a simogatást… Mivel éjjel G. ágyában aludt, és ott nem történt bántódása, talán felfogja, hogy itt a Rezidencián mindenki csak a javát akarja…
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ __ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
Most este Bogi váratlanul két napra gazdijelölthöz költözött!
Meglátjuk, hogy állja ki a próbát a kis terrorista! Drukkolunk, hogy ne kelljen visszajönnie! 
Vizslát!




2019. december 26., csütörtök

12. 26. csütörtök

"-Látod őt? –kérdezte az őrangyal, és meglebbentette szárnyait.
-Igen, látom- válaszolta a kutya.
-Figyelj nagyon rám! Fontos dolgokat fogok neked elmondani – felelte erre az angyal.
-Ehhez az emberhez fogsz kerülni. Nem csak a házát véded majd, hanem a szívét is.
Tudod annyi rossz éri őt egész nap. Támadások, hazugságok, ártó szándékok.
Sokan próbálják becsapni, kihasználni, a szeretetével visszaélni.
Én már nem győzöm egyedül elhárítani az összes támadást. Kell a segítséged!
-Az én segítségem? –kérdezte csodálkozva a kutya – nekem nincs varázserőm úgy, mint neked! Hogy tudnék én segíteni az embernek?
-Na, várj, elmagyarázom, hogy végre megértsd! – felelte a kutyát megsimogatva az őrangyal.
- Varázserőd tényleg nincs. De a szíved hatalmas. Tele van szeretettel, húséggel és bizalommal. Tudod, az embernek pont ez kell. Ezek, amik a te szívedben bent vannak.
Ezekkel tudsz segíteni nekem abban, hogy az ember szíve az egész napos támadások után is nyitott maradjon. Hogy a nap végén feltöltődjön újra jósággal, szeretettel, bizalommal.
Általad lesz egy igazi, hű társa. Egy biztos védelmezője. Olyan, akiben maximálisan megbízhat. Aki nem csapja be, nem él vissza a szeretetével.
Értsd meg, kell a segítséged! Kell a szíved, hogy az ember szíve ne vesszen el!
-Segítesz nekem ebben? – kérdezte a kutya elé guggolva az angyal.
-Segítek! Persze, hogy segítek! – válaszolta az emberre nézve a kutya, majd boldogan hozzá tette:
-Ezentúl ő lesz az én gazdám!"
❤️


2019. december 23., hétfő

12. 23. hétfő


Pénteken megünnepeltük Lui ötödik szülinapját!
Bár közel sem biztos, hogy ezen a napon született, de a személyzet tartja magát az „anyakönyvi” dátumhoz.
Szerencsére épp esőmentes órák voltak, így az ünnepeltnek sem esett nehezére kiballagni a teraszra, és kivárni, amíg az inas megpróbál fotót készíteni róla a maga által kreált „Máj(k)rémes Tortával”…
A „Rémes Torta” épp olyan volt, mint a kétlábúaknak szóló chokito hirdetése egykor: „ronda, de finom”!
Igenis, finom volt, tanúsíthatom, mert G. gondoskodott róla, hogy mindhárman megkapjuk a részünket. Ennek megfelelően egyikünknek sem feküdte meg a pocakját…
Aztán még szaladgáltam egy kicsit Bolyhoskával, akiről kiderült, hogy nem is annyira „csoda kölyök”, ha a személyzet nem figyel, szaporodnak a benti tócsák, és a hurkagyártó kisinas is előtört már belőle… 
Ennek ellenére az inas szerint nagyon „cuki”, kivéve, amikor fogacskáival a nadrágjába kapaszkodva vonszoltatja magát… Egyébként Bolyhoskát a mamája születéskor valószínűleg egy energiaitalos hordóba pottyantotta, mert ő most az ügyeletes programfelelős!  Mindenkit igyekszik foglalkoztatni, hol a személyzetet, hol engem. Luit kikerüli, mivel az öreglegény már kétszer is figyelmeztette, hogy nem vevő a bizalmaskodásra, és mindkétszer sírás lett a vége… Persze nem komoly, de mára már respektálja Lui intő morranásait…
Tegnap itt volt Nojcsi, kettőnknek hozott valamilyen kolbásznak álcázott seprűnyelet, olyan kemény volt, hogy több tíz perces küzdelmembe tellett, mire eltűntettem! Lui lustább, ő csak nyalogatta, végül a személyzet elvette tőle, különben lenyúltam volna… állítólag majd fűrésszel, baltával, légkalapáccsal elfelezik, és pár nap múlva megkapjuk! Nojcsi látogatásáról fotók is készültek, de nem tudom megmutatni, mert a vén inas letöltés helyett kitörölte a gépről… igazi balfácán! … Ezennel visszavonom az „Udvari Fotográfus” kinevezését!
Fülestől, Brióstól, és Törpitől viszont kaptunk képeket, és melléjük csupa-csupa jó hírt!  Briósék lubickolnak a szeretetben, Törpiből „Turbó” lett, és a tükörrel is kibékült! 
Mivel holnap már Szenteste, itt az ideje, hogy a Rezidencia minden lakója nevében áldott, békés Karácsonyt kívánjak az összes szertetett Alattvalómnak! Ez alkalommal Mindannyiotokat a „Hercegnői Nyalintás” érdemrend „Konnektorr” fokozatában részesítem! Vizslát!




Lui, az 5 éves

Játszunk...

Látod a kis vakarcsot?

Bolyhoska




Törpi, azaz Turbó

Briós és Füles

2019. december 18., szerda

12. 18. szerda

Vasárnap „próbagazdisodott"
zaz „Hisztis Törpi”. Reméljük, „Drazsé” lesz belőle, mert ez azt jelentené, hogy jól viselkedik, és a befogadókkal együtt kiállja a „próbát”!
Éjjel még Briós elhagyott foteljében aludt, aztán reggel elkezdtünk játszani… mikor, ha nem az utolsó órákban…? Az inas meg is jegyezte, hogy több eszünk lehetett volna… De egy vén kétlábú ne szóljon már be NEKEM!!!
Mindenesetre Törpi elutazott, és alaposan rácáfolt az inas jóslatára, mert békésen szunyókált az úton, szerencsésen meg is érkezett, kedves volt és bűbáj… egészen addig, míg meg nem látta a naaagy tükröt!  Akkor aztán mindenképpen ki akarta belezni a másikat, aki éppúgy acsarkodott, mint ő…  Hát, van még mit tanulnia, bár bevallom, én se tudom mi az a tükör, főleg, ha naaagy… Én így vagyok szép, ahogy vagyok, egy Hercegnő az alattvalók rásugárzó mosolyától válik tökéletessé, és én tökéletes vagyok!
Közismert szerénységem dacára ezt nem hallgathatom el… 
(Fülesről és Briósról is jó hírek érkeztek, a vásott kölykök csintalanságait a gazdik angyali türelemmel viselik…  )
Mindenesetre kettecskén maradtunk Luival, és a személyzet is lazábbra vehette a tempót. Lustálkodtunk, naa.......... Eddig……..!
Ma nemrég ugyanis megjelent Helga és Niki……. idepottyantottak egy Bolyhoskát…
Amilyen kis vakarcs, olyan öntudatos, és olyan éktelen hangja D
Azonnal megpróbált Luival is játszani, komolyan megsajnáltam az öreglegényt, csak tipegett ide-oda, ugatott, dörmögött, morgott, megpróbálta figyelmeztetni a kis szőr pacnit a renoméra… hát, első látásra nem sok a tekintélye Bolyhoska előtt! 
Én meg benne leszek a játékban, úgy érzem! 
Véget ért tehát G. kurtára szabott lustálkodása, ezentúl sűrűbben nyitogathatja az ajtókat, éjjelente elemlámpával lesheti a hurkákat és a tócsákat, de nappal is maga mellett kell tartania a felmosót… Úgy kell Neki!  Vizslát!

Törpi Briós "elhagyott" foteljében...

Jácccunk!

Törpi nem izgul az útpn...

Bilyhoska

Bolyhoska útban felénk...

Állítólag ő a "fekete veszedelem"!

2019. december 13., péntek

12. 13. péntek.

Tegnap este jött a tuti hír, hogy ma reggel Briós utazik Füleshez, és az örökös gazdikhoz!
Gyorsan eltelt ez az egy hónap… Akkor este Kata idehozott egy kis összekuporodott „brióst”, aki ijedtében tócsát engedett maga alá, amikor megvizslattunk…
Aztán Füles megnyugtatta, másnap már együtt játszottak, később én is bekapcsolódhattam a hancúrhoz, a két kicsi felszabadultan rohamozott, nagy murikat csaptunk!
Nemrég eljöttek az új gazdik Fülesért, Briós elvesztette a puszipajtását, de rövidesen egy megszelídítésre váró kislány, Freya érkezett… Freya, azaz „Hisztis Törpe” óriási változáson ment keresztül a nem egészen két hét alatt! A kezdeti merev elutasításból, - ami egész lényéből vastagon sugárzott felénk - mára egy Brióssal egész nap együtt mozgó, minket, vizslákat is jóindulattal elviselő kislánnyá vált…
Ma, miután Briós elutazott, Törpe kereste, ugatott utána, az udvarra is többször kiment körülnézni… Majd bánatában, amit eddig sosem(!) csinált, betelepedett Briós éjjeli alvófoteljébe… most is ott van… talán, hogy érezze pajtása illatát… Szerintünk Törpének még nem volt barátja a fajtársai közül… és most elvesztette…
G.-nek ma délelőtt többször is erőteljesen győzködnie kellett magát, miért is érdemes „ideigleneseznie”…
Persze úgy gondolja, hogy a kóborlásnál, a láncon tengődésnél, a gyepinél, egy kinti kennelnél a Rezidencia átmenti menedéke is jobb… de csak gondolja… és nem tudja, hogy így gondolják e a mentettjeink is…
Ráadásul Füles és Briós a két „összenőtt” bohóc voltak, akik alaposan belemásztak a szívébe a kezdeti hurkázások és a folyamatos, bár ritkuló tavacskák dacára is!
Mivel Törpe a hétvégén készül gazdihoz, úgy néz ki, hogy szállóvendég nélkül lesz a Rezidencia Karácsonykor.
Azt hiszem, téli álomra vonulunk! 
Most este megjött az újbóli találkozást megörökítő videó, így a személyzet végre örülhet a borús nap végén! Két kis fajtársam ismét révbe érkezett!  
Nem mellesleg a vén inasnak nem kell a lehetetlent megkísérelve kiemelnie a kekszet a dugi-zacskóból, mert eddig mire a szájához ért volna a nasival, a két denevérfülű már ott ágaskodott mellette… Vizslát!

Utolsó este együtt... Törpe, Briós és Lui
Törpe ás Briós

Még sosem bújtak ennyire össze... és már nem is fognak...

Brióska

Briós utazik...
                                                                  Újra együtt Füles és Briós!

2019. december 9., hétfő

G. 
 
Hat éve már csak a szívemben laksz,
Sosem hittem, hogy örökre itt hagysz,
Hű társam voltál majd’ tizennégy évig,
Egy gyertyaszál ma égjen érted végig…
Két okos szemed rám várva csillagként ragyog,
Légy türelmes Borcsi, lassan útra készen vagyok,
Neked semmi az, és máris Veled szaladok!
Megnőtt ám a falka, de többé el nem válunk,
Időtlen időkig éljük majd boldogság


 

 

2019. december 8., vasárnap

12. 08. vasárnap
 
Hisztis-Törpe(Freya) kezdi megszokni a falkát, Briós játékra hívását néha már elfogadja, mindenesetre, amikor én nyüstölöm a kis péksüteményt, féltékenykedik, előbb ugat, majd szokásához híven a farka-tövét kezdi el kergetni bőszen morogva, talán hogy figyeljenek rá… Az ilyesmi eddig nem volt szokás nálunk, az inas szerint is érthető, ha zokon vesszük ezt a viselkedést. A produkciót Törpe napjában még mindig 2-3-szor előadja, amint bármilyen kisebb érzelmi változására fel akarja hívni a Rezidencia figyelmét. A személyzet az első napok sokkja után már kezdi rutinosan kezelni a hisztijeit, és általában pár másodperc alatt le is lehet állítani.
Szerencsére a hurkagyártás abbamaradt, mivel a hurka-professzor a fővárosba tette át a konszern székhelyét, ahol egyre kisebb intenzitással folytatja termékeinek beltéri prezentálását. Ha sikerül, jövő héten Briós is követi, újra együtt lesz a két rosszcsont kölyök…. A személyzet nagyon reméli, hogy tudósítást kap az újbóli találkozásról, talán majd ide is vakkanthatok néhány sort…
Ha igaz, Freya/Törpe is utazik a gazdijelöltjéhez, így csendes ünnepeket tervezünk az év végére!
Persze „nyugtával dicsérd a napot”, „ne igyál előre a mackó bőrére”, stb.
És akkor megszűnik a kivételezés is, Törpike ugyanis még mindig az inas ágyában tölti az éjszakákat, és ez még mindig felháborító igazságtalanság!
G. is örülhet, megszabadulhat a két hete beszerzett ágytakarótól. Erre a beruházásra Briós késztette, aki az első héten kétszer is G. ágyán engedte le a felesleges hűtővizét, és ez valahogy visszatetszést keltett a túlérzékeny inasban… A frissen beszerzett, felettébb divatos, hófehér kínai viaszosvászon „ágytakaró” beváltotta a hozzá fűzött reményeket, Briós azóta nem járt G. felségterületén.
Tegnap Perec gazdijai jöttek megcsodálni jelenlegi idiseinket. Luival mi is nyomultunk volna egy kis váratlan potya-simiért, de a két apróság törtetése annyira lefoglalta vendégeinket, hogy jobbnak láttuk „okos enged” alapon háttérbe húzódi… Egy hét múlva, - remélem – újra mi leszünk a Rezidencia urai! Vizslát!

Törpi és Briós

Közelednek egymáshoz...

Játék-féle...

Törpike jól érzi magát...

Játék kezdődik...

Freya (Törpi - Törpike) kisasszony

                                                                 Ez már igazi játék...