Nagyberki Zsarolta vakkantásai

12. 03. kedd

A vén inas teljesen megbuggyant! Ahelyett, hogy Füles gazdisodásának örvendve, a boldogságtól összecsapdosná a füleit, és végre lenne ideje, hogy velem is foglalkozzon, tegnap délután egy újabb törpét fogadott be!
És ráadásul milyent! Jó-jó, küllemre helyes kislány, a neve állítólag Freya - amire annyira se hallgat, mint a „Törpikére”, - de szinte rettegett tőlünk… Luival megnéztük, aztán otthagytuk, mert látszott, hogy játszani nem lehet vele, megenni pedig mégsem fogunk egy rokont… A személyzettel viszont barátságos a maga módján, már ha 2 méteres körzetben van tőlük… ha két és félre, inkább búvóhelyet keres. Briós az első percektől kezdve mindenáron játszani akart vele, semmiképp se értette meg, hogy a jövevény még nem érett meg a falkaéletre…
Este G. még néhányszor kivitte flexi-pórázon, mert a sötétben nem merte elengedni… Persze semmit se látott, de arra jó volt, hogy tíz percekig rángassa minden alkalommal a pórázt, amíg kiszabadítja a madárbirsek, kúszófenyők szövevényéből. Amikor ezt végleg megunta, megpróbáltuk magunkat eltenni másnapra…
Nem nagyon sikerült, mert Freyára rájött a mászkálhatnék, és minket felettébb idegesített a császkálásával. Végül az inas felvette maga mellé az ágyba, amit velünk sosem tett meg!!!
Na, ekkor végre csönd lett, a kisasszony bebújt az inas nyakába, és elszundított… egészen éjfélig, amikor mi hárman egészségügyi sétára indultunk. Ez máskor három perc, de most előbb Freyára rá kellett tenni a pórázt, hogy ki ne szőkjön utánunk. G. bent tartotta a szobában, ám amikor nekünk kinyitotta a szobaajtót, a törpeség mint egy mérgezett egér, pórázostól felrobogott az emeleti folyosó leghátsóbb sarkába!. Az inas bepipult, és miután Brióst is beengedte a hidegről, felballagott a szökevényhez, és csendben - hiszen B. aludt – tájékoztatta a vendéget, hogy egyáltalán nem kötelező neki ágyban aludnia, ha neki a hűvösebb folyosó kemény köve is jó, maradjon csak! Majd levette a pórázt, visszasétált, és végre tovább alhattunk! …. Egészen három óráig, amikor Freya megjelent G. ágyánál, és bebocsátást követelt. Megtörtént! Freya újra G. nyakában, végre mindenki aludt egészen reggel hétig. És nem történt semmi „baleset”! Ekkor már világos volt, Freya kivonult velünk, és vissza is jött! Az inas szerint alakul…. Délelőtt napoztunk, én Brióssal játszottam, most már bejöttünk, a vendég is némi keresésre/könyörgésre, és most G. lábainál heverészik az asztal alatt, úgy látszik, benne bízik valamennyire…
Visszatérve a vasárnapra, miután az új gazdikkal elutazott Füles, Briós megtalálta az itt felejtett kiskönyvet, amit nyomban olvasgatni kezdett.

A teljes megsemmisítést G. megakadályozta… Még aznap kaptunk fotókat is, azóta nincs újabb hírünk. Reméljük, Füles nem kapta szét az ottani „Világhálót”…

Vizslát!
U.I.: Ebben a pillanatban jött új üzenet, és fotók Füleséktől! Balasetek akadnak, de a gazdik jóindulattal takarítanak... És ma Füles metrózott is!