07. 09. Kedd
Már régen jelentkeztem.
Ám mivel nem történt semmi különös, nem akartam idetolakodni…
Az elmúlt idő nagy részét a hőség töltötte ki, szerencsére nem folyamatosan, mindig volt egy-egy nap, amikor egy kis zápor, pár fokos lehűlés felüdülést jelentett.
A napjaink is ehhez igazodtak… reggel 6-kor kivertük az ágyból az inast, aki morgolódva ki akart engedni bennünket, ám az ajtó nyitására visszafordultunk, a vén inas morgolódva visszafeküdt még egy fél órára… És ez igy ment/megy minden nap azóta is, kivéve, amikor kint esik az eső, mert akkor nem mozdulunk, amíg fel nem tálalják a reggelit! (Esős reggel mostanában alig volt)
A napok többnyire a Borcsival való játékban merülnek ki… Borcsi egy őrült duracell!
Mindenkit megmozgat, még Luival is játékot kezdeményez, és nem rezzen össze a csokifiú sajátos játékstílusától… az ordibálást és a 3 méteres bakugrásokat is figyelmen kívül hagyja, és ha ilyenkor nekiindul az udvarnak, a törpék is boldogan csatlakoznak az üldözéshez és az önfeledt csaholáshoz. G. – a szomszédokra való tekintettel - ezeknek a buliknak mindig túl hamar véget vet, szerinte ők a hangokat hallva hamarosan a rendőrséget küldenék „kutyaviadaloztatás” miatt…
Pihenésképp gyümölcsöt eszegetünk: az almafa alól összeszedjük a hullott „bio” termést, én már rászorultam az igazi szüretre is, a fa tetejét nem érem el, azt meghagyom a személyzetnek. A ringlófa alatt is találunk „biobogyókat”, G. csak akkor veszi észre a falatozásunkat, amikor elropogtatjuk a magokat is. G. ezt nem szereti, de ki törődik vele…
Borcsi megkapta a szükséges ráoltást is, fel is került tegnap újra a gazdikereső posztja, de én bizony sajnálnám, ha megválna tőlünk, a vén inas is így lehet ezzel, hiszen extra gondot jelentene neki egy újabb, nekem is megfelelő játszótárs idecsábítása!
Ma Kata elvitte a törpéket generálozásra! Volt ott minden… fürdetés, körömvágás, bűzmirigy- és fülpucolás, nyári frizura elkészítése… Kata azt mondta, rendesen viselkedtek, csak a „hajszárító” nem tetszett nekik… Én nem tudom mi az, de G. elmagyarázta, hogy éppoly rettenetes, mint a porszívó, csak amíg ez eltűnteti, amaz kiokádja a levegőt! Teljesen megértettem a a törpék viselkedését, az is félelmetes masina lehet… Az inas azt is mesélte, hogy elődöm kéjelegve élvezte a porszívó masszírozását… fura ízlése lehetett… Kata csinált néhány fotót is a Csutkalábú Aprónép szépítkezéséről, de még nem kaptuk meg, így most csak néhány videóval illusztrálhatom a mindennapjainkat… Vizslát!
Ám mivel nem történt semmi különös, nem akartam idetolakodni…
Az elmúlt idő nagy részét a hőség töltötte ki, szerencsére nem folyamatosan, mindig volt egy-egy nap, amikor egy kis zápor, pár fokos lehűlés felüdülést jelentett.
A napjaink is ehhez igazodtak… reggel 6-kor kivertük az ágyból az inast, aki morgolódva ki akart engedni bennünket, ám az ajtó nyitására visszafordultunk, a vén inas morgolódva visszafeküdt még egy fél órára… És ez igy ment/megy minden nap azóta is, kivéve, amikor kint esik az eső, mert akkor nem mozdulunk, amíg fel nem tálalják a reggelit! (Esős reggel mostanában alig volt)
A napok többnyire a Borcsival való játékban merülnek ki… Borcsi egy őrült duracell!
Mindenkit megmozgat, még Luival is játékot kezdeményez, és nem rezzen össze a csokifiú sajátos játékstílusától… az ordibálást és a 3 méteres bakugrásokat is figyelmen kívül hagyja, és ha ilyenkor nekiindul az udvarnak, a törpék is boldogan csatlakoznak az üldözéshez és az önfeledt csaholáshoz. G. – a szomszédokra való tekintettel - ezeknek a buliknak mindig túl hamar véget vet, szerinte ők a hangokat hallva hamarosan a rendőrséget küldenék „kutyaviadaloztatás” miatt… Pihenésképp gyümölcsöt eszegetünk: az almafa alól összeszedjük a hullott „bio” termést, én már rászorultam az igazi szüretre is, a fa tetejét nem érem el, azt meghagyom a személyzetnek. A ringlófa alatt is találunk „biobogyókat”, G. csak akkor veszi észre a falatozásunkat, amikor elropogtatjuk a magokat is. G. ezt nem szereti, de ki törődik vele…
Borcsi megkapta a szükséges ráoltást is, fel is került tegnap újra a gazdikereső posztja, de én bizony sajnálnám, ha megválna tőlünk, a vén inas is így lehet ezzel, hiszen extra gondot jelentene neki egy újabb, nekem is megfelelő játszótárs idecsábítása!
Ma Kata elvitte a törpéket generálozásra! Volt ott minden… fürdetés, körömvágás, bűzmirigy- és fülpucolás, nyári frizura elkészítése… Kata azt mondta, rendesen viselkedtek, csak a „hajszárító” nem tetszett nekik… Én nem tudom mi az, de G. elmagyarázta, hogy éppoly rettenetes, mint a porszívó, csak amíg ez eltűnteti, amaz kiokádja a levegőt! Teljesen megértettem a a törpék viselkedését, az is félelmetes masina lehet… Az inas azt is mesélte, hogy elődöm kéjelegve élvezte a porszívó masszírozását… fura ízlése lehetett… Kata csinált néhány fotót is a Csutkalábú Aprónép szépítkezéséről, de még nem kaptuk meg, így most csak néhány videóval illusztrálhatom a mindennapjainkat…
Vizslát! |
| Ritkaság, hogy odafekszem harmadiknak! |
 |
| Meg kell tanulnom létrára mászni! |
 |
| Borcsi |
 |
| A "ráégett konnekt-orr" |
 |
| Boni kozmetikus előtt |
Boni és Borcsi
Segítség! Borcsi nem hagy béékééét!
"Csillagok háborúja"... Bogi-Boni módra...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése