09. 07. csütörtök
Máris újra diktálózgatok, mert döglés van, esik az eső.
Hétfő este Vackor elkezdett köhögni! És folytatta kedden egész nap, ezért G. szerdára Katával beszélve Dokinénit irányzott elő. Éjjel elég rondán krákogott, harákolt Vackor, mintha ki akarta volna köpni a tüdejét, de ez másnap délelőttre szinte teljesen elmúlott. G. aggódott, mert itt több futin is kennelköhögés járvány volt/van, és a kis rasztagombóc előélete nem ismert. Persze benne van a pakliban, hogy mi is elkapjuk, mert a rezidencián nincs karanténozható kórházrészleg. Ennek azért nem nagyon örülnénk, mert a jövő szombaton vizsla-piknik van tervbe véve, és ha elkapnánk, ki kellene hagynunk. Szóval délután Vackor Dokinénihez ment, kapott szurit, gyógyport, mi pedig üzenetet, hogy szerencsés esetben nem kapjuk el, mert jó az immunrendszerünk. Nem tudom az micsoda, de bízom benne, hogy jó sok van bennünk abból az immunizéből. Annál is inkább, mert kezdjük megismerni egymást, és én is kezdek játszani a minibolyhossal. Néha rászólok, és egy kicsit bosszant, hogy nem vágja rögtön hanyatt magát, bezzeg az inasnak úton-útfélen így tesz, és kéjesen várja a pocaksimit.
Tegnap délután volt egy közös rohangálós időszakunk is, amit G. felettébb vegyes érzelmekkel konstatált, mert a „betegnek” nyugalom kellene a fészbuk szerint, de Vackor fütyül az állítólagos betegségre.
Az elmúlt éjjel is köhécselt még, de már csak nagyon ritkán, reméljük, hogy időben lépett Kata és G.!
Még csak annyit, hogy B.-nek új feladata van, a mostanában sűrűn levegőzni kijáró szandáljai, cipői visszaterelése... Vizslát!
Hétfő este Vackor elkezdett köhögni! És folytatta kedden egész nap, ezért G. szerdára Katával beszélve Dokinénit irányzott elő. Éjjel elég rondán krákogott, harákolt Vackor, mintha ki akarta volna köpni a tüdejét, de ez másnap délelőttre szinte teljesen elmúlott. G. aggódott, mert itt több futin is kennelköhögés járvány volt/van, és a kis rasztagombóc előélete nem ismert. Persze benne van a pakliban, hogy mi is elkapjuk, mert a rezidencián nincs karanténozható kórházrészleg. Ennek azért nem nagyon örülnénk, mert a jövő szombaton vizsla-piknik van tervbe véve, és ha elkapnánk, ki kellene hagynunk. Szóval délután Vackor Dokinénihez ment, kapott szurit, gyógyport, mi pedig üzenetet, hogy szerencsés esetben nem kapjuk el, mert jó az immunrendszerünk. Nem tudom az micsoda, de bízom benne, hogy jó sok van bennünk abból az immunizéből. Annál is inkább, mert kezdjük megismerni egymást, és én is kezdek játszani a minibolyhossal. Néha rászólok, és egy kicsit bosszant, hogy nem vágja rögtön hanyatt magát, bezzeg az inasnak úton-útfélen így tesz, és kéjesen várja a pocaksimit.
Tegnap délután volt egy közös rohangálós időszakunk is, amit G. felettébb vegyes érzelmekkel konstatált, mert a „betegnek” nyugalom kellene a fészbuk szerint, de Vackor fütyül az állítólagos betegségre.
Az elmúlt éjjel is köhécselt még, de már csak nagyon ritkán, reméljük, hogy időben lépett Kata és G.!
Még csak annyit, hogy B.-nek új feladata van, a mostanában sűrűn levegőzni kijáró szandáljai, cipői visszaterelése... Vizslát!
Megvan a zsákmány!
Vackor is bekapcsolódott! :-)
Zsacikám, edzőtáborba kellene menned - micsoda dolog az, hogy az a sötét-lelkű csokoládé így uralkodik rajtad ! és nem adja oda a játékot...
VálaszTörlésNe hagyd magad !
Nem hagyom! DE én rangon alulinak tartom a vitát... egyszer úgyis minden az enyém lesz, mert Lui hamar megunja, ha észreveszi, hogy nem érdekel, hiába rázza! :-)
VálaszTörlés