11. 04.
Tegnap reggel „bedobódott” Perec, volt örömpisi G.-nek és
B.-nek, aztán reggelitorna, egy kis rohangálás, majd utána Suzy rájött,
hogy újra itt van az az egyetlen ebtárs, akit terrorizálni tud, így
amint Perec ránézett az üres kajástáljára, rögtön verekedést
kezdeményezett. Persze gyorsan le lett állítva, de ezzel nem nőtt Perec
önbizalma. Kicsit vígasztalni kellett, aztán inkább rátelepedtünk G.-re,
ahol már Suzy is lenyugodva osztozott Pereccel G. nyakán, fején, fülén.
Közben megérkezett A. is, aki segíteni jött B.-nek a kétemberes
dolgokban, és akit B. ily módon támogat. Mikor hármunkat meglátott, nagy
volt az ováció az ő részéről is. Valahogy szabadabbnak éreztük
magunkat, hogy mi is hárman vagyunk, mindenhova követtük is a régen
látott kétlábút. De Perecet hamarosan hazakísérték, és ketten már csak
az udvaron ellenőriztük a tevékenységet. Délután eljött a pillanat,
amikor elkezdődött Suzy fürdetése. Gyorsan, simán sikerült, most megint
kezdhetem el az összekenését. Akkor volt ilyen tiszta, amikor érkezett,
azóta folyamatosan igyekeztem elegáns, pihe-puha, világos bundáját
természetesebbé varázsolni. A rettenetesen zajos, meleget fúvó géptől
frászt kapott, így be lettünk csukva száradásig. Nekem is szolidarítanom
kellett vele, mert nélkülem kirágta volna magát az ajtón, mert annyira
megszoktuk egymást. Ennek az „összenőttségnek” azonban sejtéseim szerint
hamarosan vége szakad, mert a fürdetés, és pláne a holnapi
dokilátogatás valami változást jelent. Ezt a holnapit még én sem tudom,
de G. beleírta, hogy időben kezdjétek az izgulást, és a pozitívak
küldését Suzy felé, mert holnap délután három körül „ivartalanodik”.
Köszönöm a rágondolást! Vizslát!
 |
| Suzy patyolat-tisztán |
 |
| Mint egy gyapjas minikuvasz |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése