02. 04./2.
Tegnap B. hazajőve a melóból nagy zacskózörgéssel lépett be, én
persze intenzíven segítettem a Valami kibontásában! Kiderült, hogy B. az
ALDI-ban megvette a neten szóba került leértékelt ágyat! Nem egy
hatalmas, baldachinos hercegnői nyoszolya, de a kétlábújaim szerint a
régebbi priccseimnél fényévekkel jobb. Szerintem, meg G. szerint jó lesz
majd a tesómnak tavasszal, akiről B. még mindig hallani sem akar! Én
még nem próbáltam, mert azon kívül, hogy körülugatóztam, még bele sem
leptem B. nagy bosszúságára. Tegnap is szokott, lepusztított fotelomban
hajtottam álomra buksimat. Ma délután B. meghozta a tablettáimat is,
valami GF 600. Kipróbálták, nem kell lenyomni a torkomon, magamtól is
lenyelem. Majd szépen beszedem reggel-este, hogy ne aggódjanak a híveim.
G. utána nézett, és szállítással együtt máshol se lett volna sokkal
olcsóbb. K.-t is felhívta B., megyünk megint Zarázni, Utána befejezem a
mai liturgiát. most előtte is szundizok egy kicsit, könnyebb várakozni
alvás közben. G. előkotorta a játékaimat, és meglepve tapasztalta, hogy
mostanában egyiket sem rágtam szét, teniszlabdát sem hámoztam, úgy
látszik mennél több van belőlük, annál jobban vigyázok rájuk. A
szétszaggatott rongyocskáimat B. kidobálta, Pedig ezekkel kiélhettem
gyilkolászó kedvemet. Ezért nem kapok mukikat sem, mert a Gazdik
drágállják azok egynapos életét a mancsaim között. Tegnap láttunk a
neten egy csodásan böfögő malacot, ami G.-t lenyűgözte, arra gondolt,
hogy ugyanígy nyűgözné le látogatóinkat is, mert nem elég, hogy vizsla
fetreng a kanapén, még böfög is! (Mondanom sem kell, hogy én játszanék a
„hangszeren”!) No, visszaértem a Zarázásból. Ott volt Kalóz is, aki
egész idő alatt Dorkáját várta, meg még néhányan. Sikerült Zara
gazdijának bőrkabátját is egy-két karomnyommal dizájnosítani, de hogy
hívjam fel magamra a kedves kétlábúak figyelmét? Megint sántítósra
futkorásztam bal hátsómat, de remélem a következő két hét a gyógyulást
hozza. G. is téma volt a Ledinán, pontosan nem hallottam a hangsúlyokat,
de G. most hozzágondolja… Jelenleg, amikor már alva diktálom az utolsó
sorokat, annyit még feltétlenül közzé kell tennem, hogy B. súlyosan
megzsarolt! Először is beleült az új ágyacskámba, illegette-billegette
magát, hogy milyen pihe-puha, aztán belefektetett, és mikor hamarosan
visszamásztam a helyemre, jött az ultimátum! Ha két napon belül nem
veszem birtokba a fekhelyet, átadja Zaráénak! Az én ágyamat! Akkor sem
fekszem bele! (Most is mellette horpasztok!) Engem nem lehet zsarolni,
mert Én vagyok maga Zsarolta! Vizslát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése