09. 22.
Tegnap azért már elmentünk egy szép rétre a kenyérgyárhoz, de
sorstársakkal nem találkoztunk. Úgy látszik a délutáni 4 óra túl korai. A
szemtelen rigó megint itt volt, többször is elkergettem, de hiába! Ha
meg tudnám fogni, akkor elmagyaráznám neki, hogy így összepiszkolja a
tavamat, pedig én abból szoktam jóízűen inni, és néha egy kis haltápot
nassolni. Vizslát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése