Nagyberki Zsarolta vakkantásai

03. 01.
Nem volt eddig szinte semmi diktálnivalóm, de most eljött a vasárnap, én kiszabadultam a szobafogságból, most éppen Zarázom, így távdiktálok, de mikor hazaérek, G. még pötyögni fog, így nem maradtok le a mai bandázásról sem… Az előző pár napot egy-két mondatban letudom, mert csak annyi történt, hogy jobban kezdtem védeni a kajámat. Eddig sem engedtem, hogy evés közben piszkáljanak, de most aztán! Még a körülöttem mozgó felmosót is elkaptam, amikor közelebb jött, biztos el akarta venni a vacsimat! Hát még, mikor B. is oda akart nyúlkálni! Irtózatosan félelmetes hörgésekkel figyelmeztette, hogy az az én kajám! Elkezdett fegyelmezni, leültetett, illetve próbált, végül sikerült is neki, de idegességemben – mivel a „pohár” nyilván tele volt - kicsordult! Ezen, illetve rajtam jókat kacarászott, ami nem volt valami szimpatikus. G. azt mondta, ha jobb lesz az idő, kineveli belőlem ezt az irigységet. Mikor már csillapodott az éhség, általában már nem őrzöm annyira ami az enyém, de ha nagy csontot kapok, azt is védem míg bele nem fáradok az újdonság varázsába. Még meg van a K.-tól kapott csontom háromnegyed része, ezt éjfél felé szoktam előkapni G. nagy örömére. Nojcsi második csontját tegnap pusztítottam el, és itt rögtön áttérek a ma délben történtekre! Éppen szundikáltam a bandázás előtt, a gépet G. rendelkezésére bocsátottam, amikor privát üzenet érkezett. Ismerős volt, de eddig nem beszélgettem vele. Mondta, hogy szépek a kutyáim… ???...  G. mondta, hogy neki csak én vagyok egyedül… Erre mondta, hogy tetszünk neki…. G. mondta, hogy nem biztos, hogy jó helyen jár – elmondta a korát is, meg hogy inkább a lányokat kedveli. Ezt sem akarta elhinni a balga! Kérdezte, akkor ki van a fényképeken? G. lánya? …???... Akkor esett le, hogy az Okostojás Nojcsira gondol… G. megint elmagyarázta neki, hogy nézze meg alaposabban az oldalamon a névjegyemet, ott megtalálhatja, kivel állok „bonyolult kapcsolatban”. Közben „elrebegte, hogy elege van az egész világból, igaz, hogy 34 éves, és hat éve nős, de nem jön ki asszonykájával, és én, mármint Nojcsi tetszik neki. Amikor pedig mindezek után megkérdezte: „Mégis hány éves vagy banya?” , akkor már közbeszóltam, és utasítottam írnokomat, hogy sürgősen törölje ezt a faragatlan pórt ismerőseim köréből. Így egy alattvalóval kevesebb lett hercegségem összlétszáma. Így, kellően felzaklatva indultam a Zarázásra! Rohangáltunk egy csomót, határozottan jobban ment, közben a két gazdi árgus szemekkel nézte, hogy sántikálok-e. Megállapították, hogy sokat javult. Közben szó esett Zara kertészkedéséről is, mert K. szeretett, frissen ültetett árvácskáit vette gondozásába szeretett barátnőm. Valami olyant is említett K., hogy erre a szezonra befejezte a kertészetet. Egy gonddal kevesebb szerintem, legalább nyáron nem kell annyit öntözni a drága vízzel! Persze lehet, hogy Zara kútásásba kezd, ezt még nem beszéltük meg, bár tanácsokat én is adhatnék neki. Mivel B. nem akart túlerőltetni, Kalózzal és egy kis foxival már csak hazajövet találkoztunk. Most pedig szundikálva várom a vacsit, ennyi telt tőlem március első napján. Vizslát!