Nagyberki Zsarolta vakkantásai

10. 26.
Óraátállítás? Az meg mi? Megint valami, amivel elszórakoztatják egymást a kétlábúak! Nekem nem szólt senki, így a rendes időben ébresztettem G.-t, de szokatlanul morcos volt, hiába nyalogattam és huzigáltam a fülét a legfinomabban! Azt morogta: ”Óraátállítás!” Mintha akkor nekem nem kellene időben reggelit adni! (Eddig 7-kor reggeliztem, és szerintem most annyi van!) Előtte meg ökörködni együtt a kanapémon! Végül is felkászálódott, azt mondta, még ő sem állt át. igaz, egy kicsit noszogattam is szép orgánumommal, ami jól zengett közel a füléhez. Tegnap estére egészen elfáradtam a rosszalkodásban. Ezt persze csak „ők” mondják, én segítettem fűrészelni, szögelni, csavarozni. Néha lökögettem B. kezét, hogy odébb kell verni azt a szöget, mert ugye, ha csinál valamit, azt csinálja jól az ember! Így természetesen még nem készült el a szerkezet, mert valami hiányzott, és a hétvégén nincsenek nyitva szerencsére a „vizslákat gátló herkentyűket” árusító boltok. Napokat nyertem! Most kialszom a reggelit, aztán irány a szórakozás! Vizslát!