Nagyberki Zsarolta vakkantásai

07. 25.
A múltkor nyugiban rágcsáltam valamiket, amikor G. elvette tőlem, és azt mondta, hogy az egyik tollaslabda, a másik pedig pénz, méghozzá 5 Ft. (itt kell megjegyeznem, hogy ezeket a fura szavakat mind a Gazdiéktól tanultam/tanulom, így nem állok jót használatukért időben és térben! ) Szóval a pénzt eltette, és azt mondta, keressek neki ilyent sokat, és akkor hasznos tagja leszek kis közösségünknek, nem ilyen „léhűtő „, amilyen most vagyok. De a kertbe be ne merjek menni keresni, mert onnan „kivág, mint macskát sz.-ni „. Egyszer már B. pont így tett, hát akkor nagyot nyekkentem. A pénz pedig jól jönne nekem is, hiszen sem zsebpénzt, sem ösztöndíjat nem kapok. Tegnap sajnos egy kínos jelenet is lezajlott: megérkezett Zs. –kedves barátunk -, aki már nem fehér nadrágban, hanem „alkalomhoz illően„, kutyasétáltató melegítőjében érkezett, és én annyira, de annyira megörültem neki, hogy a nagy ugra-bugra, csóva-csóva, nyüszögés és harapdálás közben egy kis tócsa „lett„ alattam. Úgy csináltam, mint aki észre sem veszi, de a többiek észrevették és fel kellett mosni. Egyszer már jártam így, mikor B. jött meg vacsora közben, éppen ettem, tehát egyszerre faltam, csóváltam, morogtam (ezt kell, ha eszem), nyüszögtem és egy kicsit kicsurgott. Sajnos érzem, hogy ez várható holnap este is, amikor négy nap után hazaérkezik. De majd talán kinövöm. Most abbahagyom, jó hétvégét mindenkinek!