12. 03.
Azt még elfelejtettem bediktálni, hogy hétfőtől nem G. lábainál,
hanem a másik szobában, az ágyon alszom éjjelente! Öt napja G. elvette a
fotelomat, hogy ne aludjak összegömbölyödve a vágás miatt, és a földön
ágyazott. Mintha ott nem tudnék gömbölyödni! Amúgy is, a húszegynéhány
év alatt megtanulhatta volna, hogy mi csak négy lábon tartózkodunk
hosszabb ideig a „puszta” földön, hason, háton csak akkor, ha játszunk,
szusszanunk, hempergünk egyet az illatos fűben, vagy valami más illatos
izében. De aludni, azt csak fotelben, kanapén, ágyon szoktunk, ha a
szerencsésebbek között vagyunk! Szóval keddre virradóan bementem G.-hez
fület nyalni, de ahogy félálomban megsimizett, rögtön felébredt! Azt
mondta meztelen vagyok! Hát igaz, hogy a rucimból félig kibújtam
valahogy, és tangabugyiként viseltem, de hogy meztelen!? Mivel tegnap
az óraszíja is elszakadt, bekapcsolta a rádiót öltözködés közben, hogy
tudja, öt, vagy hat óra van. Mikor végzett, éppen bemondták, hogy a
háromórás hírek következnek… Amikor a sokktól magához tért,
felöltöztetett, kikísért egészségügyileg, megadóan leheveredett az
ágyamba, én rá, de félóra múlva visszaóvakodott a sajátjába. Hagytam
abban a hitben, hogy nem vettem észre. Reggelre megint úgy nekivetkőztem
a sötétben, hogy a póló ujjai a mellső tappancsaimról a hátsókra
vergődtek. Aztán B. helyreállította az ancúgot, felkötötte a nyakamba. A
nap a mostanában szokásos módon telt el, aludtam, meg labdáztam, meg
egy kicsit G. idegein táncoltam. Azt mondta, már gyógyulok. Vacsi után
B.-vel főztünk, en megettem a káposzta vastagját, és a torzsát is, G.
mondta, hogy kecske vagyok, nem vizsla! Őneki mindenki kecske, aki a
húst nem hússal eszi, bár ez már nála is változik. Ezután suttyomban
elfogyasztottam B. vileda-kendőjét, de a csücskét meghagytam, hogy ne
keresse hiába. Rezignáltan mondta, hogy reméli, előtte felaprítottam.
Éjszaka valahogy megint kivetkőztem, nem önmagamból, csak a pólóból. G.
erre megengedte, hogy felmenjek mellé az ágyába! Így álmában is
észreveszi, ha próbálkozom a pólómmal, vagy a hasammal. Erre emlékezni
fogok majd ruha nélkül is! Reggel átvariálták az öltözékemet, most felül
kötötték meg, de hát a póló próbája az evés!... Vagy a pudingé…?
Mindegy, holnapra kiderül. Vizslát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése