11. 06.
A szerda is átlagosan indult, délelőtt
kipihentem az éjszakai alvást, aztán kimentünk G.-vel, mert olyan szép
napsütéses meleg idő volt, hogy vétek lett volna a szobában kuksolni.
Ebéd után a szokásos szieszta G. hasán, aztán ő odaült a géphez, én meg
tiltakoztam ez ellen! Behordtam minden tiltott dolgot a gép melletti
ágyra, és elég hangosan rágcsáltam ahhoz, hogy észrevegye magát! Korhadt
fadarabot, csigaházat, tojásszenet, (még mindig találok!), meg
ilyeneket! Csupa olyan rekvizitumot, amit szétrágva nehéz eltakarítani.
G. ennek megfelelően, mert félt B. leszidásától, szépen egyenként
kihordta, én meg szép egyenként visszahordtam/ Végül beletörődve
felállt, és otthagyta a netezést. Ennyi idő alatt már rájöhetett volna,
hogy a gépezést csak akkor tűröm el, ha az én érdekemben történik.
Például diktálok, vagy kaját rendel nekem. Ma is várom az új
szállítmányt, lesz benne nasi is. Szóval kimentünk a jó levegőre, és
attól fogva én is jól viselkedtem, hiszen a finom módszeremmel elértem
azt, amit akartam. B. előbb ért haza a szokásosnál, és ekkor ért a
meglepetés! Telefonon már lebeszélte K.-val, Zara gazdijával, hogy
találkozunk egy kis hancúrra! Mikor B. magára kötötte az övtáskát, én
már extázisba jöttem, kicsit kivetkőztem hercegnői hűvösségemből!
Megfigyeltem már, ha felcsatolja az övtáskát, mindig együtt megyünk,
egyébként állandóan bőrönd méretű ridiküllel mászkál, mint a többi
kétlábú szoknyásnak teremtetett. (Akkor is, ha éppen nem szoknyában van a
szoknyás, én azt megérzem!) Szóval elmentünk, találkoztunk, és végre
egy hosszú, igazi játék volt! Közben B. dicsérgette Zarát, hogy milyen
nyugodt, meg milyen szépen tud pórázon menni, de ez sem érdekelt nagyon,
mert csak a játékra összpontosítottam, de nem felejtek, ezekekre a nem
nekem szóló dicséretekre alkalomadtán majd emlékeztetem B.-t! Jól
elfáradva, boldogan tértem nyugovóra. Most pedig várom az új nasit!
Vizslát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése