Nagyberki Zsarolta vakkantásai

08. 08.
Kedd este még jött Zs., hogy tornásszon G.-vel, de előtte én tornásztam vele. Jó volt ráugrálni, rágicsálni minden „súlyosabb” következmény nélkül. Éjjel hánytam. G. fölkelt, hogy megnézze, de rámorogtam, így dühösen azt mondta: akkor edd meg! Úgyis tettem. Reggel B. eltüntette a kis maradékot, tán megette? De eltüntette a kedvenc mackónadrágomat is, azt csak nem ette meg!  Azt mondta: összekoszoltam. A reggelit sem ettem meg, csak morogtam G.-re, hogy azért tudja, hogy kié, délben már semmit sem kaptam, igaz, nem is nagyon kívántam. Ronda idő volt, átaludtam a délelőttöt, és a kora délutánt. 4-kor G. megmikrózta a reggelimet, azt befaltam, mire B. hazaért el sem hitte, hogy valami bajom volt. Hogy egészséges vagyok, azt már reggel bebizonyítottam mindenkinek. Más nem is történt. Ma először egyedül maradtam, több mint egy órára! G., és B. bement a szemészetre, és én őriztem a házat! Úgy adtam át, ahogy átvettem, meg is dicsértek. Eddig ez történt! Vizslát mindenkinek!